Jó hír a felvételizőknek: idén nem lettek magasabbak az előzetes ponthatárok

Tavaly jelentősen csökkentek az előzetes ponthatárok és a felvételizők nagy szerencséjére idén sem változtak sokban, azonban a képzések összetétele egy kicsit megváltozott. Mutatjuk, hogyan.

  • Eduline

Kereskedelem és marketing, kommunikáció- és médiatudomány, általános orvosi, gazdálkodási és menedzsment - többek között ilyen szakokon állapítottak meg 2021-ben is előzetes ponthatárokat.

A tavalyi csökkentés után, amikoris 400 pontban maximalizálták az előzetes ponthatárokat, idén sincsen 400-nál magasabb előzetes ponthatár. A gyógypedagógián, ahol tavaly 310 volt az előzetes követelmény, idén nem is lesz előzetes ponthatár. Viszont filozófia, politika, gazdaság címszó alatt bekerültek a listába új szakok is, ahol szintén 400 pont lesz az előzetes ponthatár.

Kikerült a listából továbbá a lótenyésztő, lovassportszervező agrármérnöki szak, itt tavaly 320 volt az előzetes ponthatár, és a tájrendező és kertépítő mérnöki szak is, ahol 325 volt a ponthatár.

Bekerült viszont a személyügyi, munkaügyi és szociális igazgatási, itt 350 lesz a ponthatár.

Ami az osztatlan képzéseket érinti, bekerült a listába az agrármérnöki szak, ahol 300 pont lett a minimum követelmény. A fogorvos képzéseken az eddigi 390 helyett 380 pont kell majd.

Az összes 2021-es előzetes ponthatárt itt nézhetitek meg.

Fontos: ezeken a szakokon csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik felsőoktatási intézmény ilyen képzésére jelentkeznek.

Igaz, az elmúlt években többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, a legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt pár ponttal emelkedett a limit, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.