Így számolhattok a pontjaitokkal, ha diplomával jelentkeztek alap- vagy osztatlan szakra

Nemcsak mesterképzésnél számíthat a korábban megszerzett okleveletek, hanem akkor is, ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Ha felsőfokú végzettséggel jelentkeztek alap- vagy osztatlan képzésre, esetleg felsőoktatási szakképzésre, akkor az egyetemek vagy főiskolák a diplomátok minősítése alapján is rangsorolhatnak benneteket. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám - alapképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 pont - és 400 pont között arányosan állapítják meg. Az összpontszám meghatározásához az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat. Azt, hogy miért kaphattok pluszpontokat a keresztféléves felvételin, itt nézhetitek meg.

Ilyen esetben a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkezés során jelzitek (a megfelelő adatok megadásával vagy dokumentum feltöltésével), hogy az érettségi eredményeitek és középiskolai bizonyítványotok alapján is kéritek a pontszámítás elvégzését - teszi hozzá a felvételi tájékoztató. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy a felsőfokú oklevél alapján történő pontszámítás intézményenként, sőt akár szakonként is eltérhetnek, ezért bővebb infókat az adott intézménynél érdemes kérni.

Fontos lehet azt is észben tartani, hogy diplomás jelentkezőként a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi követelmény alól is mentesülhettek. Viszont azt sem szabad elfelejtenetek, hogy a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélből ezen a módon pontot nem kaphattok, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget eredményező dokumentumnak.

November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló képzésekre, a pontszámításról még többet, valamint a jelentkezés szabályairól itt olvashattok. Ha pedig megnéznétek, hogyan alakultak a ponthatárok az előző években, itt megtehetitek.

Felvételizők, figyelem! Van, amikor nem jár többletpont a nyelvvizsgáért

Kaphattok-e pluszpontot a keresztféléves felvételin, ha már más jogcímeken összesen 100 pontot szereztetek? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.