Nemcsak mesterképzésnél számíthat a korábban megszerzett okleveletek, hanem akkor is, ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek. Mutatjuk a részleteket.
Ha felsőfokú végzettséggel jelentkeztek alap- vagy osztatlan képzésre, esetleg felsőoktatási szakképzésre, akkor az egyetemek vagy főiskolák a diplomátok minősítése alapján is rangsorolhatnak benneteket. Az oklevélért adható pontot a jogszabályi minimum pontszám - alapképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240 pont - és 400 pont között arányosan állapítják meg. Az összpontszám meghatározásához az így kapott pontszámhoz hozzá kell adni a többletpontokat. Azt, hogy miért kaphattok pluszpontokat a keresztféléves felvételin, itt nézhetitek meg.
Ilyen esetben a jelentkezési kérelem csak akkor minősül hiányosnak, ha a jelentkezés során jelzitek (a megfelelő adatok megadásával vagy dokumentum feltöltésével), hogy az érettségi eredményeitek és középiskolai bizonyítványotok alapján is kéritek a pontszámítás elvégzését - teszi hozzá a felvételi tájékoztató. Ebben arra is felhívják a figyelmet, hogy a felsőfokú oklevél alapján történő pontszámítás intézményenként, sőt akár szakonként is eltérhetnek, ezért bővebb infókat az adott intézménynél érdemes kérni.
Fontos lehet azt is észben tartani, hogy diplomás jelentkezőként a felvételihez szükséges emelt szintű érettségi követelmény alól is mentesülhettek. Viszont azt sem szabad elfelejtenetek, hogy a felsőoktatási szakképzésen szerzett oklevélből ezen a módon pontot nem kaphattok, mivel az nem minősül felsőfokú végzettséget eredményező dokumentumnak.
November 15-ig jelentkezhettek a februárban induló képzésekre, a pontszámításról még többet, valamint a jelentkezés szabályairól itt olvashattok. Ha pedig megnéznétek, hogyan alakultak a ponthatárok az előző években, itt megtehetitek.
Felvételizők, figyelem! Van, amikor nem jár többletpont a nyelvvizsgáért
Kaphattok-e pluszpontot a keresztféléves felvételin, ha már más jogcímeken összesen 100 pontot szereztetek? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
