Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Kaphattok-e pluszpontot a keresztféléves felvételin, ha már más jogcímeken összesen 100 pontot szereztetek? Újabb olvasói kérdésre válaszoltunk.
Ha van két emelt szintű érettségim, akkor is kaphatok pluszpontot a nyelvvizsgáért? Vagy ezzel már kimaxoltam a többletpontjaimat?
Az emelt szintű érettségikért 50 pontot kaphattok, viszont maximum kettőért jár a pluszpont, így összesen 100 pontot szerezhettek. A középfokú (B2) nyelvvizsgáért 28 pont, a felsőfokú (C1) nyelvvizsgért 40 pont jár, de mivel a többletpontok összege maximum 100 lehet - akkor is, ha egyébként a többletpontjaitok összege meghaladná ezt -, "csak" 100 pontot kaphattok.
De nemcsak az emelt szintű érettségiért és a nyelvvizsgáért jár többletpont a felvételin. Érdemes utánajárnotok, miért kaphattok még pluszpontokat, mert akár egy korábban megszerzett szakképesítés, vagy éppen egy feledésbe merült versenyeredmény igazolása is hasznotokra válhat. A teljes listát itt találjátok.
Eldöntöttétek, hogy hova és melyik szakra szeretnétek jelentkezni a keresztféléves felvételin? Akkor itt megnézhetitek a jelentkezés menetét lépésről lépésre.
Keresztféléves felvételi: hány pont kellett a sikeres felvételihez a korábbi években?
Elkezdődött a keresztféléves felvételi időszaka, megnéztük, hogy a korábbi években mennyi pont kell ahhoz, hogy bekerüljetek a legnépszerűbb szakokra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.