Mi számít bele a tanulmányi pontokba a keresztféléves felvételin?

Összesen hány pontot ér a tanulmányi eredmény a keresztféléves felvételin? Mi számít bele ezekbe a pontokba? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, akkor összesen 500 pontot gyűjthettek, amelyből a tanulmányi eredményeitekre maximum 200 pontot kaphattok.

Mi számít bele a tanulmányi pontokba?

A tanulmányi pontotokat a 9–12. (nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező képzés esetén 9–13.) évfolyamos középiskolai osztályzataitokból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből számolják ki.

Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege számít:

  • magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
  • történelem,
  • matematika,
  • legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  • egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.

Hány pontot ér az érettségi?

Az érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredményekből legfeljebb 100 pontot kaphattok.

Felvételi kisokos: mit jelent az a sok betű a képzések mögött?

Akár most, a keresztféléves felvételi időszakban, akár jövőre jelentkeztek felsőoktatásba, van néhány rövidítés, amit érdemes megjegyeznetek. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Nahalka István: „Ha a gyereket külön föl kell készíteni a középiskolai felvételire, akkor az nem egy jó rendszer”

Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.

„Látszatintézkedés, kivitelezhetetlen” – a szülők szerint továbbra sem működik jól a heti öt testnevelésóra az iskolákban

Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.

@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu