Háromszor többen érettségiznek idén emelt szinten szakmai tárgyakból, mint tavaly

A járványügyi szabályok betartásával rendben zajlanak az őszi szakmai érettségi vizsgák. Idén 902 diák kezdte meg érettségi vizsgáját szakmai ismeretekből, ebből 339-en emelt szinten, ami az előző évhez képest több mint háromszoros növekedést jelent - tájékoztatott kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

  • Eduline/MTI

A közleményben ismertetik: a tavalyi adatokhoz képest háromszorosára nőtt az emelt szinten szakmai tantárgyból érettségiző tanulók száma. A legtöbben informatikai ismeretekből vizsgáznak, de változatlanul sokan érettségiznek közgazdasági és kereskedelmi ismeretekből is. Emelt szinten jelentős erősödést mutat az egészségügyi és a kereskedelmi terület, ahogy a pedagógiai és rendészeti tantárgyakból vizsgázók száma is növekedett. Idén több szakmából vizsgázhattak a tanulók, ugyanis bizonyos ágazatokon belül specializációként jelentek meg új érettségi tantárgyak.

Mint írták, a növekedés fő oka az 2020-tól az alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezők számára alapvető és általános felvételi követelmény, miszerint legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel vagy egy felsőfokú oklevéllel kell rendelkezniük. Szakirányú továbbtanulás esetén a jelentkezők az emelt szintű érettségi vizsgaeredmény után járó többletponthoz juthatnak.

Idén angolból is rekordokat dönt az érettségizők száma. Többen írtak múlt hét csütörtökön érettségit angolból, mint mint tavaly az egész őszi érettségi időszakban. Erről itt írtunk részletesebben.

Az idei őszi érettségi számairól itt olvashattok többet.

Keresztféléves felvételi: hány pont kellett a sikeres felvételihez a korábbi években?

Elkezdődött a keresztféléves felvételi időszaka, megnéztük, hogy a korábbi években mennyi pont kell ahhoz, hogy bekerüljetek a legnépszerűbb szakokra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.