A járványügyi szabályok betartásával rendben zajlanak az őszi szakmai érettségi vizsgák. Idén 902 diák kezdte meg érettségi vizsgáját szakmai ismeretekből, ebből 339-en emelt szinten, ami az előző évhez képest több mint háromszoros növekedést jelent - tájékoztatott kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A közleményben ismertetik: a tavalyi adatokhoz képest háromszorosára nőtt az emelt szinten szakmai tantárgyból érettségiző tanulók száma. A legtöbben informatikai ismeretekből vizsgáznak, de változatlanul sokan érettségiznek közgazdasági és kereskedelmi ismeretekből is. Emelt szinten jelentős erősödést mutat az egészségügyi és a kereskedelmi terület, ahogy a pedagógiai és rendészeti tantárgyakból vizsgázók száma is növekedett. Idén több szakmából vizsgázhattak a tanulók, ugyanis bizonyos ágazatokon belül specializációként jelentek meg új érettségi tantárgyak.
Mint írták, a növekedés fő oka az 2020-tól az alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezők számára alapvető és általános felvételi követelmény, miszerint legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel vagy egy felsőfokú oklevéllel kell rendelkezniük. Szakirányú továbbtanulás esetén a jelentkezők az emelt szintű érettségi vizsgaeredmény után járó többletponthoz juthatnak.
Idén angolból is rekordokat dönt az érettségizők száma. Többen írtak múlt hét csütörtökön érettségit angolból, mint mint tavaly az egész őszi érettségi időszakban. Erről itt írtunk részletesebben.
Az idei őszi érettségi számairól itt olvashattok többet.
Keresztféléves felvételi: hány pont kellett a sikeres felvételihez a korábbi években?
Elkezdődött a keresztféléves felvételi időszaka, megnéztük, hogy a korábbi években mennyi pont kell ahhoz, hogy bekerüljetek a legnépszerűbb szakokra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
