A járványügyi szabályok betartásával rendben zajlanak az őszi szakmai érettségi vizsgák. Idén 902 diák kezdte meg érettségi vizsgáját szakmai ismeretekből, ebből 339-en emelt szinten, ami az előző évhez képest több mint háromszoros növekedést jelent - tájékoztatott kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).
A közleményben ismertetik: a tavalyi adatokhoz képest háromszorosára nőtt az emelt szinten szakmai tantárgyból érettségiző tanulók száma. A legtöbben informatikai ismeretekből vizsgáznak, de változatlanul sokan érettségiznek közgazdasági és kereskedelmi ismeretekből is. Emelt szinten jelentős erősödést mutat az egészségügyi és a kereskedelmi terület, ahogy a pedagógiai és rendészeti tantárgyakból vizsgázók száma is növekedett. Idén több szakmából vizsgázhattak a tanulók, ugyanis bizonyos ágazatokon belül specializációként jelentek meg új érettségi tantárgyak.
Mint írták, a növekedés fő oka az 2020-tól az alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezők számára alapvető és általános felvételi követelmény, miszerint legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel vagy egy felsőfokú oklevéllel kell rendelkezniük. Szakirányú továbbtanulás esetén a jelentkezők az emelt szintű érettségi vizsgaeredmény után járó többletponthoz juthatnak.
Idén angolból is rekordokat dönt az érettségizők száma. Többen írtak múlt hét csütörtökön érettségit angolból, mint mint tavaly az egész őszi érettségi időszakban. Erről itt írtunk részletesebben.
Az idei őszi érettségi számairól itt olvashattok többet.
Keresztféléves felvételi: hány pont kellett a sikeres felvételihez a korábbi években?
Elkezdődött a keresztféléves felvételi időszaka, megnéztük, hogy a korábbi években mennyi pont kell ahhoz, hogy bekerüljetek a legnépszerűbb szakokra.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
