Háromszor többen érettségiznek idén emelt szinten szakmai tárgyakból, mint tavaly

A járványügyi szabályok betartásával rendben zajlanak az őszi szakmai érettségi vizsgák. Idén 902 diák kezdte meg érettségi vizsgáját szakmai ismeretekből, ebből 339-en emelt szinten, ami az előző évhez képest több mint háromszoros növekedést jelent - tájékoztatott kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

  • Eduline/MTI

A közleményben ismertetik: a tavalyi adatokhoz képest háromszorosára nőtt az emelt szinten szakmai tantárgyból érettségiző tanulók száma. A legtöbben informatikai ismeretekből vizsgáznak, de változatlanul sokan érettségiznek közgazdasági és kereskedelmi ismeretekből is. Emelt szinten jelentős erősödést mutat az egészségügyi és a kereskedelmi terület, ahogy a pedagógiai és rendészeti tantárgyakból vizsgázók száma is növekedett. Idén több szakmából vizsgázhattak a tanulók, ugyanis bizonyos ágazatokon belül specializációként jelentek meg új érettségi tantárgyak.

Mint írták, a növekedés fő oka az 2020-tól az alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezők számára alapvető és általános felvételi követelmény, miszerint legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel vagy egy felsőfokú oklevéllel kell rendelkezniük. Szakirányú továbbtanulás esetén a jelentkezők az emelt szintű érettségi vizsgaeredmény után járó többletponthoz juthatnak.

Idén angolból is rekordokat dönt az érettségizők száma. Többen írtak múlt hét csütörtökön érettségit angolból, mint mint tavaly az egész őszi érettségi időszakban. Erről itt írtunk részletesebben.

Az idei őszi érettségi számairól itt olvashattok többet.

Keresztféléves felvételi: hány pont kellett a sikeres felvételihez a korábbi években?

Elkezdődött a keresztféléves felvételi időszaka, megnéztük, hogy a korábbi években mennyi pont kell ahhoz, hogy bekerüljetek a legnépszerűbb szakokra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.