Háromszor többen érettségiznek idén emelt szinten szakmai tárgyakból, mint tavaly

A járványügyi szabályok betartásával rendben zajlanak az őszi szakmai érettségi vizsgák. Idén 902 diák kezdte meg érettségi vizsgáját szakmai ismeretekből, ebből 339-en emelt szinten, ami az előző évhez képest több mint háromszoros növekedést jelent - tájékoztatott kedden az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM).

  • Eduline/MTI

A közleményben ismertetik: a tavalyi adatokhoz képest háromszorosára nőtt az emelt szinten szakmai tantárgyból érettségiző tanulók száma. A legtöbben informatikai ismeretekből vizsgáznak, de változatlanul sokan érettségiznek közgazdasági és kereskedelmi ismeretekből is. Emelt szinten jelentős erősödést mutat az egészségügyi és a kereskedelmi terület, ahogy a pedagógiai és rendészeti tantárgyakból vizsgázók száma is növekedett. Idén több szakmából vizsgázhattak a tanulók, ugyanis bizonyos ágazatokon belül specializációként jelentek meg új érettségi tantárgyak.

Mint írták, a növekedés fő oka az 2020-tól az alap- vagy osztatlan képzésre jelentkezők számára alapvető és általános felvételi követelmény, miszerint legalább egy tárgyból emelt szintű érettségi eredménnyel vagy egy felsőfokú oklevéllel kell rendelkezniük. Szakirányú továbbtanulás esetén a jelentkezők az emelt szintű érettségi vizsgaeredmény után járó többletponthoz juthatnak.

Idén angolból is rekordokat dönt az érettségizők száma. Többen írtak múlt hét csütörtökön érettségit angolból, mint mint tavaly az egész őszi érettségi időszakban. Erről itt írtunk részletesebben.

Az idei őszi érettségi számairól itt olvashattok többet.

Keresztféléves felvételi: hány pont kellett a sikeres felvételihez a korábbi években?

Elkezdődött a keresztféléves felvételi időszaka, megnéztük, hogy a korábbi években mennyi pont kell ahhoz, hogy bekerüljetek a legnépszerűbb szakokra.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.