Ma töriből és franciából méretik meg magukat az érettségizők

A történelem és a francia írásbeli vizsgákkal folytatódnak szerdán az őszi érettségi vizsgák, amelyeket a járványügyi óvintézkedések betartásával rendeznek ezen a napon is országszerte.

  • Eduline/MTI

Az Oktatási Hivatal MTI-hez eljuttatott közleménye szerint történelemből középszinten 224 helyszínen 1116, emelt szinten 28 helyszínen 259 diák tesz vizsgát (középszinten angol, német és horvát nyelven is érettségiznek).

A történelem középszintű írásbeli vizsgája 180 percig tart. A diákoknak egy központi feladatsort kell megoldaniuk, amelynek első része egyszerű, rövid választ igénylő feladatokból, második része szöveges (kifejtendő) feladatokból áll. A vizsgázók a rendelkezésükre álló időt tetszésük szerint oszthatják be az egyes feladatok megoldására. Az írásbeli feladatsor mintegy 60 százaléka a magyar, 40 százaléka pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódik. A történelem vizsgatárgy emelt szintű írásbeli vizsgája 240 perces. Az írásbeli két feladatsorból áll, a témák 60 százaléka ezesetben is a magyar, 40 százaléka pedig az egyetemes történelemhez kapcsolódik.

Délután francia nyelvből középszinten 42 helyszínen 125, emelt szinten 7 helyszínen 50 vizsgázó tesz érettségit. Az élő idegen nyelvi írásbeli érettségi vizsgák szerkezete minden idegen nyelv esetében azonos.

Középszinten az írásbeli vizsga időtartama 180 perc. Az első feladatlap (olvasott szöveg értése) kitöltésére 60, a másodikéra (nyelvhelyesség) 30 perc áll rendelkezésre. 15 perces szünet után hallott szöveg értésére vonatkozó feladatlap megoldása következik 30 percben, majd 60 perc áll rendelkezésre az íráskészséget vizsgáló feladatsorra. Az emelt szintű írásbeli időtartama 240 perc. A vizsgán az előzőekben is felsorolt feladatlapok szerepelnek ugyanabban a sorrendben, azonban a feladatok megoldására fordítható időtartam 70, 50, 30 és 90 perc.

A tegnapi matekérettségi feladatsorait és megoldásait itt, a föciérettségit itt, a hétfői magyarérettségit pedig itt nézhetitek meg.

Ezek voltak a legnépszerűbb alapszakok a tavalyi keresztféléves felvételin

Megnéztük, hogy mely szakok jutottak a top tízbe a keresztféléves felvételin és összehasonlítottuk a szeptemberben induló népszerű képzésekkel is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.