Milyen ponthatárok várhatóak a pótfelvételi népszerű képzésein?

Hamarosan véget ér a pótfelvételi eljárás, megnéztük, hogy az idei népszerű szakokon milyen ponthatárok voltak tavaly.

  • Eduline

A héten kiderülnek a pótfelvételi ponthatárai, de azt már lehet tudni, hogy mely szakok voltak a legnépszerűbbek. A pótfelvételi eljárás során a legtöbben, 866-an a Debreceni Egyetem képzéseire jelentkeztek, majd a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem következik a népszerűségi listán.

Az ösztöndíjas szakok közül a pedagógusképzés bizonyult a legnépszerűbbnek, amelyet 906 fő jelölt meg. Ezt követik a gazdasági és a műszaki képzések szakjai egyenként ötszáz főnél magasabb jelentkezési számmal – tudatta a szaktárca.

Sokan választottak még gyógypedagógia (177 fő), tanító (166 fő), óvodapedagógus (151 fő), illetve gazdaságinformatikus (128 fő), gazdálkodási és menedzsment (102 fő) alapképzési szakokat is a pótfelvételi eljárásban. Az önköltséges képzésre jelentkezők közül magasan vezet a jogászképzés 614 felvételizővel. A gazdálkodási és menedzsment is nagyon népszerű volt az önköltséges képzések között a felvételizők között (190 fő), ahogy a kommunikáció és médiatudomány (116 fő), valamint a kereskedelem és marketing (108 fő) is.

Néhány ponthatár a tavalyi pótfelvételiről:

  • DE gyógypedagógia 317
  • DE óvodapedagógus 332 
  • ELTE tanító 292
  • DE gazdaságinformatikus 340
  • ELTE gazdálkodási és menedzsment 362
  • PTE gazdálkodási és menedzsment 299
  • PTE jogász 300
  • ELTE jogász 305
  • DE jogász 337
  • DE kommunikáció és médiatudomány 432
  • DE kereskedelem és marketing 328
  • BE kereskedelem és marketing (angol) 31

Ingyenes diploma- és szakmaszerzés egyszerre - így számolhattok a félévekkel

Az egyetem mellett szakmát is tanulnátok, vagy a szakmaszerzés után készültök az egyetemre? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, szabályokat és változásokat, amik érinthetnek benneteket is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.