Milyen ponthatárok várhatóak a pótfelvételi népszerű képzésein?

Hamarosan véget ér a pótfelvételi eljárás, megnéztük, hogy az idei népszerű szakokon milyen ponthatárok voltak tavaly.

  • Eduline

A héten kiderülnek a pótfelvételi ponthatárai, de azt már lehet tudni, hogy mely szakok voltak a legnépszerűbbek. A pótfelvételi eljárás során a legtöbben, 866-an a Debreceni Egyetem képzéseire jelentkeztek, majd a Pécsi Tudományegyetem, a Budapesti Gazdasági Egyetem, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Szegedi Tudományegyetem következik a népszerűségi listán.

Az ösztöndíjas szakok közül a pedagógusképzés bizonyult a legnépszerűbbnek, amelyet 906 fő jelölt meg. Ezt követik a gazdasági és a műszaki képzések szakjai egyenként ötszáz főnél magasabb jelentkezési számmal – tudatta a szaktárca.

Sokan választottak még gyógypedagógia (177 fő), tanító (166 fő), óvodapedagógus (151 fő), illetve gazdaságinformatikus (128 fő), gazdálkodási és menedzsment (102 fő) alapképzési szakokat is a pótfelvételi eljárásban. Az önköltséges képzésre jelentkezők közül magasan vezet a jogászképzés 614 felvételizővel. A gazdálkodási és menedzsment is nagyon népszerű volt az önköltséges képzések között a felvételizők között (190 fő), ahogy a kommunikáció és médiatudomány (116 fő), valamint a kereskedelem és marketing (108 fő) is.

Néhány ponthatár a tavalyi pótfelvételiről:

  • DE gyógypedagógia 317
  • DE óvodapedagógus 332 
  • ELTE tanító 292
  • DE gazdaságinformatikus 340
  • ELTE gazdálkodási és menedzsment 362
  • PTE gazdálkodási és menedzsment 299
  • PTE jogász 300
  • ELTE jogász 305
  • DE jogász 337
  • DE kommunikáció és médiatudomány 432
  • DE kereskedelem és marketing 328
  • BE kereskedelem és marketing (angol) 31

Ingyenes diploma- és szakmaszerzés egyszerre - így számolhattok a félévekkel

Az egyetem mellett szakmát is tanulnátok, vagy a szakmaszerzés után készültök az egyetemre? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat, szabályokat és változásokat, amik érinthetnek benneteket is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.