Lemaradtatok a pótfelvételiről? Nem kell egy évet várni a következő felvételi időszakig

Hétvégén lejárt a pótfelvételi időszak jelentkezési határideje is, milyen lehetősége van azoknak, akik nem az egyetemen kezdenek ősztől? Meddig kell várni a következő felvételi időszakra? Mutatjuk a válaszokat.

  • Eduline

Mint arról már korábban is írtunk, a pótfelvételi eljárás jelentkezi időszaka véget ért, az eredményeket augusztus 28-án teszik közzé. Akik sikeresen felvételiztek ebben az időszakban, a többiekkel együtt szeptemberben megkezdhetik az egyetemi pályafutásukat.

Ha most nem jött össze, akkor már csak jövőre felvételizhetek?

Szerencsére nem kell egy évet várnotok, ugyanis az egyetemek az általános- és a pótfelvételi eljárásokon kívül meg szoktak hirdetni keresztféléves felvételiben is képzéseket. Ezekre általában október közepétől lehet jelentkezni, és a következő év januárjában hirdetik ki a ponthatárokat. Így keresztfélévben a tavaszi félévtől kezdhettek az egyetemen. Ez nagyjából ugyan úgy működik, mint az általános jelentkezés, ugyan úgy hat helyet megjelölhettek, az eljárás is azonos szabályok alapján zajlik. Bár fontos hozzátenni, hogy ilyenkor nem minden egyetem és nem minden szakon hirdet meg szabad helyeket - jellemzően mesterképzésekre jelentkezhettek. 

Ha kíváncsiak vagytok a még zajló pótfelvételi eseményekre, akkor kattintsatok ide.

Ezekre figyeljetek, hogy ne veszítsétek el az állami ösztöndíjas helyeteket

Az, hogy bekerültetek az egyetemre és ingyenes tanulhattok ősztől még csak egy lépés. Ezt a helyet meg is kell tartani. Mutatjuk, hány kreditet kell elvégeznetek szemeszterenként, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.