Lemaradtatok a pótfelvételiről? Nem kell egy évet várni a következő felvételi időszakig

Hétvégén lejárt a pótfelvételi időszak jelentkezési határideje is, milyen lehetősége van azoknak, akik nem az egyetemen kezdenek ősztől? Meddig kell várni a következő felvételi időszakra? Mutatjuk a válaszokat.

  • Eduline

Mint arról már korábban is írtunk, a pótfelvételi eljárás jelentkezi időszaka véget ért, az eredményeket augusztus 28-án teszik közzé. Akik sikeresen felvételiztek ebben az időszakban, a többiekkel együtt szeptemberben megkezdhetik az egyetemi pályafutásukat.

Ha most nem jött össze, akkor már csak jövőre felvételizhetek?

Szerencsére nem kell egy évet várnotok, ugyanis az egyetemek az általános- és a pótfelvételi eljárásokon kívül meg szoktak hirdetni keresztféléves felvételiben is képzéseket. Ezekre általában október közepétől lehet jelentkezni, és a következő év januárjában hirdetik ki a ponthatárokat. Így keresztfélévben a tavaszi félévtől kezdhettek az egyetemen. Ez nagyjából ugyan úgy működik, mint az általános jelentkezés, ugyan úgy hat helyet megjelölhettek, az eljárás is azonos szabályok alapján zajlik. Bár fontos hozzátenni, hogy ilyenkor nem minden egyetem és nem minden szakon hirdet meg szabad helyeket - jellemzően mesterképzésekre jelentkezhettek. 

Ha kíváncsiak vagytok a még zajló pótfelvételi eseményekre, akkor kattintsatok ide.

Ezekre figyeljetek, hogy ne veszítsétek el az állami ösztöndíjas helyeteket

Az, hogy bekerültetek az egyetemre és ingyenes tanulhattok ősztől még csak egy lépés. Ezt a helyet meg is kell tartani. Mutatjuk, hány kreditet kell elvégeznetek szemeszterenként, hogy ne soroljanak át önköltséges képzésre.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.