Megjelentek a legfrissebb statisztikák a 2020 szeptemberében induló képzésekre felvettek számáról, többek között a legnépszerűbb szakokról is. Idén az ápolás és betegellátás szakon szereztek a legtöbben állami ösztöndíjas helyet.
Ebben az évben összesen 91 460-an jelentkeztek valamilyen egyetemi képzésre, több mint húszezerrel kevesebben, mint tavaly. Ebből 68 112-en kezdheti el az egyetemet szeptemberben.
Az alapképzések közül az ápolás és betegellátásra nyertek a legtöbben helyet, 2142-en kezdheti állami támogatással a a képzést. Ezt szorosan követi a mérnökinformatikus szak 2137 felvett államis tanulóval. Szintén élmezőnyben van a gazdálkodás menedzsment 1635 fővel, de népszerű volt még a gyógypedagógia (1279 kerültek be) a gazdaságinformatikus szak (1130), az anglisztika (1050) és a pszichológia is (1030).
Osztatlan mesterképzésekre az osztatlan tanári képzésen, az általános orvosi szakon és a jogi karon lesz a legtöbb állami ösztöndíj, ezeken 1652, 1148 és 733 hallgató indul támogatással szeptemberben.
A mesterképzéseken a biológus szakra vették fel a legtöbb ösztöndíjas hallgatót, idén 200-an kerültek ilyen formában az egyetemekre. Ezen feül élmezőnyben van még az egészségügyi menedzser képzés 112 felvett hallgatóval, valamint az ápolás mesterszak 95 hallgatóval.
A felvételi további statisztikáiról és szaámairól itt olvashattok, a nemrég elindult pótfelvételiről pedig itt találtok bővebb infókat.
Csökkent a lemorzsolódás az informatikai képzéseken, diplomával még mindig jóval többet lehet keresni
Az idei tanévre látványosan lecsökkent az informatikus lemorzsolódók száma, ennek ellenére összességében még mindig jóval több félbehagyott képzés van, mint befejezett. Fizetési adatokról is beszámol egy frissen megjelent felmérés.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
