Nyilvánosságra hozták az idei felvételi számait. Mutatjuk, hányan kezdenek ősztől a legnépszerűbb alap és osztatlan képzéseken.
A 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek és rekordkevesen, 86 122-en kezdik majd el az egyetemet. A jelentkezők közül legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen.
Az idei toplista első két helyét évek óta változatlanul ugyanaz a két szak foglalja el, tavalyhoz képest a harmadik helyre azonban felkúszott a szintén nagy népszerűségnek örvendő pszichológia szak. Ha kíváncsiak vagytok, hogy milyen végleges ponthatárok születtek ezeken a népszerű szakokon az általános felvételi eljárásban, akkor kattintsatok ide. Ha a többi szakra is kíváncsiak vagytok, akkor itt kereshettek az összes ponthatár között.
Itt azt nézhetitek meg, hogy hányan jelentkeztek és hányan kerültek be a legnépszerűbb alap és osztatlan képzésekre:
| Képzés | Jelentkezők | Felvettek |
| gazdálkodási és menedzsment | 8907 | 3210 |
| kereskedelem és marketing | 6498 | 1867 |
| pszichológia | 5133 | 1333 |
| mérnökinformatikus | 4874 | 2286 |
| turizmus-vendéglátás | 4399 | 1393 |
| ápolás-betegellátás | 4239 | 2227 |
| programtervező informatikus | 3762 | 1575 |
| pénzügy és számvitel | 3453 | 1437 |
| gazdaságinformatikus | 3347 | 1227 |
| kommunikáció- és médiatudomány | 3107 | 1093 |
Ha esetleg nem kerültetek be a kiválasztott képzésre, de szeretnétek ősztől egyetemen tanulni, akkor sem kell szomorkodni, hamarosan indul a pótfelvételi. Ha nem szeretnétek lemaradni a legfrissebb infókról, akkor itt megnézhetitek a folyamatosan frissülő cikkeinket.
Milyenek lesznek a pótfelvételi ponthatárai? Tavaly ezek voltak a szempontok
Bár még nem indult el az idei pótfelvételi, az előző évek tapasztalatai alapján hamarosan meghirdetik. Mutatjuk, mire számíthattok a ponthatárokkal kapcsolatban.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
