A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is meg kellett küzdeni a felvételért idén

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) több képzésére is négyszáz feletti a ponthatár - közölte az intézmény a honlapján csütörtök este, a felvételi ponthatárok kihirdetése után.

  • Eduline/MTI

Az egyetem közleménye szerint több mint 1700 elsőéves kezdheti meg náluk a tanévet szeptemberben. Legtöbben, 907-en az államtudományi és nemzetközi tanulmányok kar képzéseire jutottak be. A kar képzési kínálatában meghirdetett, de időközben a hadtudományi és honvédtisztképző karra átkerült nemzetközi biztonság- és védelempolitika, valamint a nemzetközi igazgatási nappali alapszakokra volt a legnehezebb bejutni, előbbire 445, utóbbira 415 pontot kellett összegyűjteniük a jelentkezőknek.

A rendészettudományi karra ötszázötvenhat felvételizőt vettek fel, a pontszámok alapján a nappali alapszakokon a bűnügyi szak volt a legnépszerűbb: a bűnüldözési szakirányra 434, a gazdasági nyomozóira 411 pont volt a határ - írták.

A közlemény szerint a rendészeti szak közrendvédelmi rendőr szakirányára 390 pont kellett a bejutáshoz, az igazgatásrendészeti és közlekedésrendészeti szakirányokon 352, illetve 353 pontra volt szükség.

A hadtudományi és honvédtisztképző kar nappali képzései közül az állami légiközlekedési szak állami légijármű-vezető, valamint a katonai repülőműszaki szakirányain volt a legmagasabb a felvételi pontszám - tették hozzá.

Változik a pótfelvételi, a jelentkezők háromnegyede bekerült az egyetemre - összefoglaló

A jelentkezők háromnegyedét felvették valamilyen képzésre - ismertette Bódis József, az Innovációs és Technológiai Minisztérium felsőoktatásért, innovációért és szakképzésért felelős államtitkára a ponthatárok kihirdetése után tartott budapesti sajtótájékoztatón.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.