Idén is népszerű az orvos - és egészségtudományi képzésben a Semmelweis Egyetem

Összesen 2102 hallgató nyert felvételt a Semmelweis Egyetem 2020/2021-es tanévére.

  • Eduline

Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.

Az orvos- és egészségtudományi területen idén is a Semmelweis Egyetem képzésein alakultak legmagasabban a pontszámok. Az egyetem hat kara közül négy pótfelvételi eljárást is hirdet majd – írják közleményükben.

A koronavírus járvány hatása a felvételi ponthatárok alakulásán is érzékelhető: ahogy várható volt idén országosan kicsit alacsonyabbak minden intézményben. A Semmelweis Egyetem oktatási rektorhelyettese szerint örömteli, hogy az intézmény kapacitását nem csak hogy sikerült teljesen kihasználni, hanem a tavalyi évhez képest várhatóan emelkedik is a beiratkozó első évesek száma a pótfelvételi eljárás végére.

Az Általános Orvostudományi Karon a tavalyi 442 ponthoz képest, idén az állami ösztöndíjas képzés esetében 425, az önköltséges képzésen 430 pont volt szükséges a bekerüléshez. Az ország orvosképző egyetemei közül idén a Semmelweis Egyetemen a legmagasabbak a pontszámok – mondta el dr. Kellermayer Miklós dékán. A csökkenő pontszámok hátterében állhat, hogy idén elmaradt a szóbeli érettségi, illetve nehéznek találták a diákok a kémia vizsgát. A karon 414 hallgató kezdheti meg a tanulmányait a tavalyi 401-hez képest – írják.

Az Egészségügyi Közszolgálati Kar egy alap- és két mesterképzésére 95 jelentkező került be a felvételi eljárás ezen szakaszában.  Az egészségügyi szervező szakra 291 ponttal 26-an jutottak be, az 50 férőhely feltöltéséhez pótfelvételit is hirdetnek majd a digitális egészségügy iránt érdeklődők körében. Az egészségügyi menedzser és a szociális munka mesterszakokra más pontozási rendszer érvényes, mint az alap- és osztatlan képzéseken. Előbbire 45-en, utóbbira 24-en nyertek felvételt. A kar mesterképzéseire a 2019-ben felvettekkel azonos számú hallgató jutott be idén is, a fennmaradó helyeket a pótfelvételi során tölti fel a kar – mondta el dr. Lám Judit, az Egészségügyi Közszolgálati Kar általános dékánhelyettese.

Az Egészségtudományi Kar több mint 20 képzésén 1226 hallgató tanulhat szeptembertől. A legmagasabb pontszámra (430) idén is a leendő gyógytornászoknak volt szükségük, míg a dietetikus szakra 418 pont kellett a bekerüléshez. A Fogorvostudományi Karra idén az állami ösztöndíjas képzésre 426 ponttal lehet bejutni, ami tavalyhoz képest alacsonyabb (434), az önköltséges képzésre 432 ponttal lehet felvételt nyerni. A felvettek létszáma a korábbi évekkel megegyező nagyságrendű, idén 99 fő. A Fogorvostudományi Karon minden évben vannak másodfelvételizők, akik az Általános Orvostudományi Kar elvégzése után választják a fogorvosképzést, idén két ilyen hallgató lesz – hangsúlyozta Nagy-Pál Orsolya, a Fogorvostudományi Kar Dékáni Hivatalának tanulmányi előadója.

A Gyógyszerésztudományi Karon a pontszámok ugyancsak csökkenést mutatnak: az államilag finanszírozott képzésre 380, a költségtérítésesre 340 ponttal lehetett bekerülni, tavaly ez 398 és 410 pont volt. Idén többen, összesen 173-an kezdhetik meg tanulmányaikat – közülük 11-en önköltséges formában – a 2020/2021-es tanévtől – fogalmazott dr. Antal István dékán.

A Pető András Kar konduktor szakára idén 310 ponttól lehet bekerülni, ami magasabb, mint a tavalyi pontszám (305). Ezzel maximálisan nem tudják feltölteni a 106 fős kapacitást, első körben 95 hallgatót vettek fel, ezért pótfelvételit hirdetnek, mely ugyancsak államilag finanszírozott formában teszi lehetővé a képzésben való részvételt – emelte ki dr. Balogh Emese Celeszta, a Pető András Kar Tanulmányi és Hallgatói Központ, Karrieriroda osztályvezetője.

Megvannak a 2020-as ponthatárok: ennyivel lehet bekerülni a 10 legnépszerűbb alapszakra

Nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - mutatjuk, hány pont kellett a legnépszerűbb, több ezer jelentkezőt vonzó alapszakokhoz.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.