Összesen 2809-en jutottak be a Budapesti Corvinus Egyetem 2020/2021-es tanévére. Alapképzésen 2116-an, mesterképzésen 632-en, osztatlan képzésen 61-en kezdhetik meg ősszel a tanulmányaikat. Alapképzésen a felvett hallgatók 80, míg mesterképzésen 85 százaléka tanulhat térítésmentesen a Corvinus Ösztöndíjprogram keretében.
Itt nézhetitek meg az összes ponthatárt.
A Corvinus legnépszerűbb szakjai (nemzetközi tanulmányok, nemzetközi gazdálkodás, kommunikáció és médiatudomány, valamint a gazdálkodási menedzsment alapszakok) megtartották magas jelentkező számukat, sőt, az angol nyelvű képzések esetében még nőtt is a felvettek száma - olvasható az egyetem közleményében.
A nemzetköziesítés jegyében a Corvinus egyik legnépszerűbb alapképzése, a nemzetközi gazdálkodás 2020 szeptemberétől már csak angol nyelven indul. Továbbá, az egyetem ezen az alapképzési szakon megkétszerezte idén a felvehető hallgatók számát - a tavalyi 80 főhöz képest idén 161 hallgató kezdheti meg tanulmányait. Az angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapképzésre felvehető hallgatók létszámát szintén megduplázta az egyetem.
A gazdasági képzési területen az ország egyik legnépszerűbb szakjának számító gazdálkodási és menedzsment alapszakon 65 százalékkal növekedett a felvehető hallgatók száma. Erre a szakra 427 pontot kellett gyűjteniük azoknak, akik támogatott helyre szerettek volna bekerülni.
Az országban egyedül a Corvinuson induló alkalmazott közgazdaságtanra idén 410 ponttal, illetve gazdaság- és pénzügy-matematikai elemzés osztatlan képzésre 428 ponttal lehetett bekerülni - ezeken a szakokon a tavalyihoz képest nőttek a bejutási ponthatárok. Az alkalmazott közgazdaságtan angol nyelvű alapképzésen 401 ponttal lehetett támogatott képzésre bekerülni. Kiemelkedően magas, 456 pont kellett a nemzetközi tanulmányok angol nyelvű alapképzéséhez, ahol a felvett hallgatók átlagpontszáma 467 pont volt.
A mesterszakok többségén legalább 70 pont kellett a támogatott képzésekre való bejutáshoz.
Megvannak a 2020-as ponthatárok: ennyivel lehet bekerülni a 10 legnépszerűbb alapszakra
Nyilvánosságra hozták a 2020-as felvételi ponthatárait - mutatjuk, hány pont kellett a legnépszerűbb, több ezer jelentkezőt vonzó alapszakokhoz.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
