Mit jelent, ha elutasították egy dokumentumotokat a felvételiben?

A héten kiderülnek a felvételi ponthatárok, mindenki megtudja hol és milyen szakon kezdheti meg az egyetemet. De mit jelent, ha elutasították az egyik dokumentumotokat?

  • Eduline

Ahogy már írtunk róla a tavaszi ügyintézési időszakban, a dokumentumok feldolgozottságának különböző fázisai vannak: továbbítva feldolgozásra, feldolgozva vagy elutasítva. Mit tehettek, ha ez utóbbi áll a dokumentumok táblázatában?

Ez azt jelenti, hogy a beküldött dokumentumot a Felvi megvizsgálta és az nem felel meg az adott dokumentumtípus formai és/vagy alapvető tartalmi követelményeinek vagy hiányos, ezért nem fogadható el. Az oldalon látható az elutasítás indoka is (az Elutasítva szóra kattintva az indok bezáródik, újra kattintás esetében ismét látható lesz) - írja a Felvi.

Ez befolyásolhatja a pontszámotokat?

Ha nem vettétek észre időben, hogy a dokumentumotokat elutasították és nem pótoltátok vagy töltöttétek fel megfelelő formában akkor befolyásolhatja a pontotokat is. Ugyanis ha olyan papírról vagy bizonyítványról van szó, ami többletpontot érhet (például egy nyelvvizsga vagy versenyeredmény), és a feltöltési hiba miatt a Felvi nem tudja elbírálni akkor pontokat is bukhattok.

Ha kíváncsiak vagytok, hány ponttal futtok neki a felvételi utolsó - egyben legfontosabb - hetének, akkor itt kiszámolhatjátok.

A 2020-as felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok

Pótfelvételi a koronavírus után: vajon változnak idén a szabályok?

Többek között erről is beszélt nemrég a köznevelési államtitkár. Csütörtökön ugyanis kiderülnek az egyetemi ponthatárok, ezt követően pedig elindul majd az idei pótfelvételi is. Sok a kérdés az idei pótfelvételi kapcsán a rendhagyó tanév miatt, ez érintheti a mostanában sokakat foglalkoztató témát: a pedagógusképzést is.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.