Ezekre a szakokra volt a legnehezebb bekerülni tavaly

Melyik egyetem melyik szakán húzták a legmagasabb ponthatárokat tavaly? Itt vannak a rekordmagas alapképzések ponthatárai.

  • Eduline

Nemzetközi tanulmányok, kommunikáció- és médiatudomány - ezeken a szakokon született a legmagasabb ponthatár a 2019-es felvétein. A legtöbbet mégis a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapszakához kellett elérni, 490 pontot. Ez mindössze tíz ponttal kevesebb a maximum elérhető, 500 pontnál.

A következő táblázatban összegyűjtöttük, hogy az állami ösztöndíjas alapképzések közül melyik egyetemre volt a legnehezebb megkerülni:

EgyetemSzakPonthatár (2019)
 Pécsi Tudományegyetem germanisztika 490
 Budapesti Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás 465
 Pázmány Péter Katolikus Egyetem nemzetközi tanulmányok 464
 Pannon Egyetem nemzetközi tanulmányok 462
 Budapesti Gazdasági Egyetem kommunikáció- és médiatudomány 462
 Pécsi Tudományegyetem kommunikáció- és médiatudomány 461
 Pécsi Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok 458
 Eötvös Loránd Tudományegyetem nemzetközi tanulmányok 458
 Budapesti Gazdasági Egyetem nemzetközi tanulmányok 456
 Károli Gáspár Református Egyetem nemzetközi tanulmányok 456

Ezekre a szakoka természetesen be lehetett kerülni alacsonyabb ponttal is, de azt már csak önköltséges formában. Jó hír azonban, hogy egyes képzéseken akár több száz pont különbség is lehet a két ponthatár között.

Ekkora különbségek is lehetnek az államilag támogatott és önköltséges képzések ponthatárai között

Úgy kalkuláltatok, hogy nem lesz elég pontotok az álom szakotok állami ösztöndíjas képzésére? De megjelöltétek a felvételi listátokban az önköltséges finanszírozási formát is? Jó hírünk van, ugyanis egyes képzéseken akár több száz pont különbség is lehet a két ponthatár között. Mutatjuk a tíz legnépszerűbb szak tavalyi számait.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.