Felvételizők, figyelem! Ezekre mindenképp figyelnetek kell a következő hetekben

Még bő két hét van hátra az idei felvételi ügyintézési időszakából, ha ti is a felsőoktatásban kezditek a szeptembert, akkor van pár dolog, amire figyelnetek kell ebben a pár napban. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat.

  • Eduline

Mivel az ügyintézési időszak a dokumentumpótlások időszaka is, a legfontosabb, hogy a határidő előtt megnézzétek, megvan-e minden szükséges papírotok.

Van, ami kötelező

A jelentkezéshez kötelezően beküldendő dokumentumok alatt elsősorban azokat a hivatalos, végzettségeket és eredményeket igazoló okiratmásolatokat értjük, amelyek alapján a pontszámítás történik. Ezek hiányában felvételi összpontszám nem számítható. Ilyen az érettségi eredménye, a középiskolai tanulmányokat igazoló papír vagy a korábbi diploma, vagy a felvételi díj-befizetést igazoló papírok.

Van, ami a többletponthoz kell

A korábbi évekhez hasonlóan most is maximum 100 többletpontot szerezhettek, tehát ha az eredményeitek alapján több járna, akkor sem kaphattok ennél többet. A kötelezően megszerzett pontjaitokon felül extra pontot kaphattok emelt szintű érettségiért, nyelvtudásért, OKJ-s vagy felsőoktatási szakképzési oklevélért, tanulmányi-, vagy művészeti versenyért, sporteredményért és hátrányos helyzetért. Arról, hogy pontosan miért mennyi pont jár, itt olvashatjátok el.

...és van, amit csak bizonyos egyetemek kérnek

Az alábbi dokumentumtípusok az úgynevezett intézményspecifikus dokumentumok, amelyeket a felsőoktatási intézmények meghatározhatnak, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat. Ilyen a kreditelismerésről szóló határozat, betöltött munkakör igazolása, alkalmassági vizsgáról szóló igazolás, orvosi igazolás, önéletrajz, motivációs levél vagy szakmai tevékenység igazolása.

A közös a három csoportban az, hogy ezeket a papírokat legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok. Ha ezt nem teszitek meg, akkor eleshettek az esetleges többletpontoktól.

A dokumentumpótlás mellett most lehet sorrendet módosítani is. Így, ha elbizonytalanodtatok, vagy változott a tervetek, akkor érdemes ennek is utánajárni és a határidő előtt elintézni, ugyanis később nem lesz lehetőségetek módosítani. Arról, hogy mikor érdemes megváltoztatni a februárban felállított sorrendeteken, itt olvashattok el mindent. Azt pedig, hogy mikor nem érdemes változtatni, hanem például a korábban megjelölt szak kizárását választani, itt olvahattok el minden hasznos infót.

A 2020-as felvételiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Egy 400 fős kollégiumát zárja be az ELTE ősztől

Újragondolják a hallgatók kollégiumi ellátását a következő tanévtől az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a biztonsági intézkedések, és az elővigyázatosság miatt.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.