Hol voltak a legmagasabb ponthatárok a tavalyi felvételin?

Kíváncsian várjuk, hogy vajon idén hogy alakulnak a ponthatárok, most pedig megnéztük, hogy tavaly mely szakokon voltak a legmagasabbak, vagyis hova volt a legnehezebb bekerülni.

  • Eduline

Nemrég írtunk arról, hogy milyen ponthatárokra számíthattok a legnépszerűbb szakokon az idei felvételin, most pedig megnéztük, hogy a 2019-es felvételin, melyik szakokon voltak a legmagasabb ponthatárok.

Az elérhető 500 pontból 490 pontot kellett elérnie annak, aki a Pécsi Tudományegyetem germanisztika alapképzésére szeretett volna bejutni, vagyis itt volt a legmagasabb a ponthatár a tavalyi évben.

Jelentősen magas pontszámot kellett elérni azoknak a felvételizőknek is, akik a Neumann János Egyetem szolnoki nemzetközi gazdálkodás szakára akartak bejutni, egészen pontosan 478 pont kellett a levelező képzés állami ösztöndíjas férőhelyéhez. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem történelem szakán sem volt sokkal alacsonyabb a ponthatár, 476-nál húzták meg.

Az ELTE három tanári képzése is felkerült a legmagasabb ponthatárok listájára: a matematika-orosz, a német-francia, valamint a történelem-latin szakos osztatlan tanári szakhoz is legalább 475 pont kellett. Az ELTE-n a biológia-kémia tanári szakpáron is magas volt a limit, 471 pont, míg a történelem-spanyol osztatlan szakon 472 pontnál húzták meg a határt.

Arról, hogy az idei érettségi szervezése és a szóbelik hiánya befolyásolja-e a pontok alakulását, itt olvashattok bővebben.

Megvan az első maxpontos felvételiző - neki nem kell izgulnia a ponthatárok miatt

Két 100 százalékos, szintén két 99 százalékos és egy 98 százalékos érettségit írt idén egy miskolci diák.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.