Megvan az első maxpontos felvételiző - neki nem kell izgulnia a ponthatárok miatt

Két 100 százalékos, szintén két 99 százalékos és egy 98 százalékos érettségit írt idén egy miskolci diák.

  • Eduline

Mindig jól akartam teljesíteni - mesélte Palencsár Enikő, a miskolci Herman Ottó Gimnázium végzőse a boon.hu-nak, aki 500 pontos felvételijével alighanem biztos , hogy bekerül a kiszemelt szakjára.

A 100 százalékos emelt szintű matek- és középszintű töriérettségit duplázva, hozzáadva a francia OKTV-ért kapott 100 pluszpontot - így sikerült összehozni a maximálisan elérhető, 500 pontot. Enikő a Budapesti Gazdasági Egyetem (francia nyelvű) nemzetközi gazdálkodás képzésre felvételizett. Amellett, hogy mindig szorgalmasan tanult, az évek alatt folyamatosan járt különböző versenyekre is.

Idén megnyerte francia nyelvből az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyt (OKTV) - ebből lett a plusz száz pont a felvételin. De ugyanebben az évben az angol - amiből egyébként felsőfokú nyelvvizsgája is van - OKTV-n is sikerült a döntőbe jutnia. A Zrínyi Ilona Matematikaversenyen többször megyei első lettem, tavaly országos kilencedik - mesélte a lapnak, hozzátéve: idén is bejutottam az OKTV második fordulójába matekból is, de ezen egy történelemverseny jutalomútja miatt nem tudott megjelenni. Cserébe láttam Isztambult, úgyhogy számomra megérte - tette hozzá.

Hogyan lett több maxpontos érettségije?

A már említett 100 százalékos matek és töri mellett a többi tárgyból sem ért el sokkal "rosszabb" eredményt Enikő. Franciából is emeltezett, ez 98 százalékos lett, a középszintű angol és a magyar pedig 99-99 százalékosak. Szerinte a matek és a magyar esetén is sok múlott a szerencsén, az angol jó eredmény már-már elvárás volt, hiszen 12 éve tanulom a nyelve - mondta, hozzátéve: a francia eredményem pedig a folyamatos felkészülésnek, az OKTV részvételnek és a nyelv iránti elkötelezettségemnek köszönhető.

Nap képe: ilyen megoldásokat találtak ki az iskolák az idei évzárókra

Kertben, kis csoportokban és vasalódeszkával - egy fővárosi iskola hetedikesei az egyik diák családjának kertjében tartották bizonyítványosztójukat.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.