Felvételi kisokos: mikor érdemes módosítani a jelentkezési sorrenden?

Idén is egyszer, július 9-ig módosíthatjátok a korábban megjelölt szakok sorrendjét. De mikor érdemes változtatni?

  • Eduline

A döntést mindenképp érdemes alaposan átgondolni, sorrendet módosítani ugyanis csak egyetlen alkalommal lehet. Vagyis aki megtette, később már nem módosíthat újra, hiába gondolja meg magát közben. Azt se feledjétek, hogy a kérelem nem csak nem módosítható, de nem is vonhatjátok vissza, így érdemes tényleg nagyon átgondoltan dönteni.

Az is nagyon fontos, hogy csak a jelentkezéskor megadott szakokat lehet mozgatni, vagyis új képzést nem lehet megjelölni, vagy meglévő jelentkezési helynél intézményt, szakot módosítani. Kivéve, ha egy már meglévő jelentkezési hely finanszírozási párját szeretné valaki felvenni – azaz ha a jelentkezéskor csak az állami ösztöndíjas formát jelölte meg, lehetősége van a költségtérítéses párját is hozzáadni - emeli ki a Felvi.

Mikor érdemes változtatni?

Például akkor, ha nem azok a képzések szerepelnek a listában elsőként, ahová leginkább szeretnétek menni, mert időközben meggondoltátok magatokat. Például költözés miatt már egy hátrébb rangsorolt egyetem lenne közelebb, könnyebben elérhető, vagy esetleg változott a család anyagi helyzete - sorolja a Felvi.

Szintén érdemes lehet felcserélni a szakokat akkor, ha az állami ösztöndíjas képzési forma hátrébb szerepel, mint az önköltséges. Ugyanis mindenki a listájában szereplő első olyan helyre nyerhet csak felvételt, ahol felvételi összpontszáma eléri a meghatározott ponthatárt - tehát ha nem éritek el az állami ösztöndíjas ponthatárt, nem történik semmi baj, de ha idén esetleg alacsonyabbak lesznek a ponthatárok, akkor esélyetek sem lesz az állami képzésre bekerülni, ha az hátrébb szerepel mint az önköltséges.

Négy buktató az idei felvételiben, amivel az egész jelentkezésetek elúszhat

Az érettségi hamarosan mindenkinek véget ér, az eredmények összesítése után pedig kezdődhet a nagy pontszámítási hajrá. A felvételi azonban nem csak a pontokon múlhat. Összegyűjtöttünk négy olyan buktatót, amin az egész felvételi múlhat

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.