Nem minden egyetemi szakhoz kell a 280 pont - mutatjuk a szabályokat

A felsőoktatási szakképzés egy különleges egyetemi képzésforma, ugyanis nem minden esetben az alap- és osztatlan képzéseknél megszokott felvételi szabályok vonatkoznak rá. Akkor mennyi a minimumponthatár ezeken a képzéseken? Mit számíthattok bele ebbe a pontszámba?

  • Eduline

A felsőoktatási szakképzések esetében más minimumponthatárról beszélhetünk, mint az alap- és osztatlan képzéseknél. A jól ismert 280 pont minimumponthatár a felsőoktatási szakképzésen esetében csupán 240 pont - tehát ha ilyen típusú szakra jelentkeztetek, elég lehet a 240 pont is. De vajon a többletpontok beleszámítanak ebbe?

Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot

- írja a felvételi tájékoztató. Mit jelent ez a gyakorlatban? A felsőoktatási szakképzések minimumponthatárába csupán az emelt szintű érettségi többletpontjai számíthatók bele, más többletpont (például nyelvvizsga, versenyeredmény, szakmai vizsga vagy háztányos helyzetért járó pont) azon kívül esik. Vagyis ezek nélkül kell, hogy elérjétek a minimális 240 pontot.

Felvételizők, figyelem! Nem mindenki kap levelet a hiánypótlásról

Ha a felvételi jelentkezéssel, érettségivel és már pontok összeszámolásával is megvagytok, mi a következő teendő? Kik kapnak hiánypótlási felszólítást, és meddig lehet pótolni a dokumentumokat? Fontos kérdésekre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.