A felsőoktatási szakképzés egy különleges egyetemi képzésforma, ugyanis nem minden esetben az alap- és osztatlan képzéseknél megszokott felvételi szabályok vonatkoznak rá. Akkor mennyi a minimumponthatár ezeken a képzéseken? Mit számíthattok bele ebbe a pontszámba?
A felsőoktatási szakképzések esetében más minimumponthatárról beszélhetünk, mint az alap- és osztatlan képzéseknél. A jól ismert 280 pont minimumponthatár a felsőoktatási szakképzésen esetében csupán 240 pont - tehát ha ilyen típusú szakra jelentkeztetek, elég lehet a 240 pont is. De vajon a többletpontok beleszámítanak ebbe?
Felsőoktatási szakképzésre csak az a jelentkező vehető fel, akinek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül számított pontszáma eléri a 240 pontot
- írja a felvételi tájékoztató. Mit jelent ez a gyakorlatban? A felsőoktatási szakképzések minimumponthatárába csupán az emelt szintű érettségi többletpontjai számíthatók bele, más többletpont (például nyelvvizsga, versenyeredmény, szakmai vizsga vagy háztányos helyzetért járó pont) azon kívül esik. Vagyis ezek nélkül kell, hogy elérjétek a minimális 240 pontot.
Felvételizők, figyelem! Nem mindenki kap levelet a hiánypótlásról
Ha a felvételi jelentkezéssel, érettségivel és már pontok összeszámolásával is megvagytok, mi a következő teendő? Kik kapnak hiánypótlási felszólítást, és meddig lehet pótolni a dokumentumokat? Fontos kérdésekre válaszolunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
