Mindent összevetve kiegyensúlyozottak voltak a feladatok középszinten

Összességében kiegyensúlyozottak voltak a feladatok - mondta el az Eduline-nak Edényi László történelemtanár, a fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója, hozzátéve: az első részben azért akadt jó néhány olyan feladat, aminek részletessége, illetve árnyaltsága okozhatott gondot a vizsgázóknak.

  • Eduline

A szaktanár szerint az esszéfeladatok nagyon kedvezők voltak, ezek a témák gyakran szerepelnek az érettségin. „Fontos ugyanakkor, hogy a diákok jól értelmezzék a feladatokat, használják a forrásokat, leírják az eseményeket alakító tényezőket és használják a szakszavakat."

Az első tizenkét feladatról elmondta, hogy voltak olyan részkérdések, aminek ismerete nem minden esetben várható el egy középszinten érettségizőktől. Ilyennek tartja például a Mátyással kapcsolatos részt, ahol a diákoknak az Olmützi békével kapcsolatos forrás alapján kellet megoldani a feladatot. Mivel ezt középszinten nem kellett kötelezően tanulnia a diákoknak - bár a forráshasználat nagyon fontosa az érettségiken – ennél a feladatnál nem hátrány, ha az adott szövegek mellé a diákoknak háttértudása is van a témakörökkel kapcsolatban – fogalmazott a szaktanár.

A Kádár-rendszerrel és a hidegbáborúval, valamint a magyarországi romákkal foglalkozó feladatokat kifejezetten jónak, és a többihez képest egyszerűbbnek tartja, "ezek a kérdések középszintű érettségire való feladatok" - mondta Edényi László.

"Volt olyan feladat is, aminek megoldása nagy tudással nem jelenthetett gondot az érettségizőknek, de alapvetően ilyen részletességgel nem szokták kérdezni" - tette hozzá. A történelemtanár a feladatokat alapvetően kiegyensúlyozottnak tartja olyan szempontból is, hogy volt benne vallásos, gazdasági témakör is, illetve a feladattípusok közül is megjelent a szöveges forráshasználatra támaszkodó, illetve képi anyagokat feldolgozó feladatok is.

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Töriérettségi 2020: minden infó egy helyen, percről percre

Ma a történelemérettségivel folytatódik az idei érettségi szezon. Itt megtaláltok minden fontos infót, amit tudnotok kell. Ha szeretnétek minden feladatról elsőként értesülni, illetve kíváncsiak vagytok a nem hivatalos megoldásokra, akkor maradjatok velünk egész nap.Percről percre tájékoztatunk benneteket.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.