Félrevezető az idei középszintű érettségi egyik feladata

Az Eduline által megkérdezetett szaktanár szerint "minimum félrevezető, de inkább hibás az a feladat", amiben a zsidóság helyzetével kapcsolatban kellett a diákoknak több részkérdésre is válaszolnia.

  • Eduline

A 9. feladat egyik részkérdése ugyanis úgy fogalmaz, hogy "A következő képviselői felszólalások az idézett törvény elfogadását megelőző nemzetgyűlési vitán hangzottak el 1920 szeptemberében. Döntse el, melyik forrásra igazak a táblázatban szereplő álltások! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet."

Ez alatt 3 forrásból kell eldönteniük a diákoknak, hogy melyik támogatta a törvényjavaslatot és melyik kifogásolta azt, hogy a zsidókat bűnbaknak tekintsék. Azonban ha egy sorban csak egy X-et tehetnek a diákok, egy forrás kimarad.

Az A jelű forrás - a szaktanár szerint - nem foglal kifejezett állást a kérdésben, inkább arról beszél, hogy valóban ezzel kell-e foglalkozni ugyanis minden mást megelőz például a gazdasági élet újrateremtése. Így ha a diákok figyelmesek voltak és egy sorban csak egy X-et helyeztek el, akkor az első - A forrást - kellett kihagyniuk. Ehhez azonban nagyon alaposan el kellett olvasni minden forrást és a kérdést is - így elfordulhat, hogy aki csak "átfutotta" a feladatot, pont ezt a forrást jelölte meg. Azonban a kikötésre nem figyeltek és minden forráshoz tettek X-et, akkor is bukhatnak pontot - azt ugyanis még nem tudjuk, hogy a megoldókulcs hogyan értékeli a félreérthetőség miatt született válaszokat.

A szaktanár hozzáteszi, hogy "az ennyire árnyalt feladatok, nem középszintre, hanem emelt szintre valóak, így sokan bukhatnak pontokat".

A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Töriérettségi 2020: minden infó egy helyen, percről percre

Ma a történelemérettségivel folytatódik az idei érettségi szezon. Itt megtaláltok minden fontos infót, amit tudnotok kell. Ha szeretnétek minden feladatról elsőként értesülni, illetve kíváncsiak vagytok a nem hivatalos megoldásokra, akkor maradjatok velünk egész nap.Percről percre tájékoztatunk benneteket.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.