Az Eduline által megkérdezetett szaktanár szerint "minimum félrevezető, de inkább hibás az a feladat", amiben a zsidóság helyzetével kapcsolatban kellett a diákoknak több részkérdésre is válaszolnia.
A 9. feladat egyik részkérdése ugyanis úgy fogalmaz, hogy "A következő képviselői felszólalások az idézett törvény elfogadását megelőző nemzetgyűlési vitán hangzottak el 1920 szeptemberében. Döntse el, melyik forrásra igazak a táblázatban szereplő álltások! Tegyen X jelet a táblázat megfelelő oszlopába! Egy sorban csak egy X jel szerepelhet."
Ez alatt 3 forrásból kell eldönteniük a diákoknak, hogy melyik támogatta a törvényjavaslatot és melyik kifogásolta azt, hogy a zsidókat bűnbaknak tekintsék. Azonban ha egy sorban csak egy X-et tehetnek a diákok, egy forrás kimarad.
Az A jelű forrás - a szaktanár szerint - nem foglal kifejezett állást a kérdésben, inkább arról beszél, hogy valóban ezzel kell-e foglalkozni ugyanis minden mást megelőz például a gazdasági élet újrateremtése. Így ha a diákok figyelmesek voltak és egy sorban csak egy X-et helyeztek el, akkor az első - A forrást - kellett kihagyniuk. Ehhez azonban nagyon alaposan el kellett olvasni minden forrást és a kérdést is - így elfordulhat, hogy aki csak "átfutotta" a feladatot, pont ezt a forrást jelölte meg. Azonban a kikötésre nem figyeltek és minden forráshoz tettek X-et, akkor is bukhatnak pontot - azt ugyanis még nem tudjuk, hogy a megoldókulcs hogyan értékeli a félreérthetőség miatt született válaszokat.
A szaktanár hozzáteszi, hogy "az ennyire árnyalt feladatok, nem középszintre, hanem emelt szintre valóak, így sokan bukhatnak pontokat".
A törirettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Töriérettségi 2020: minden infó egy helyen, percről percre
Ma a történelemérettségivel folytatódik az idei érettségi szezon. Itt megtaláltok minden fontos infót, amit tudnotok kell. Ha szeretnétek minden feladatról elsőként értesülni, illetve kíváncsiak vagytok a nem hivatalos megoldásokra, akkor maradjatok velünk egész nap.Percről percre tájékoztatunk benneteket.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
