A matek írásbelivel folytatódik az érettségi

Ma reggel kilenc órától a közép- és emelt szintű matekérettségivel folytatódnak a 2020-as tavaszi érettségi vizsgák. Minden fontos információt összegyűjtöttünk a feladatsorokról, az írásbeli után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal.

  • Eduline

Mutatjuk a középszintű matekérettségi és az emelt szintű feladatlap hivatalos megoldását

Közzétettük a középszintű matekérettségi összes feladatának nem hivatalos megoldását

A középszintű matekérettségi megoldására 180 percük lesz a diákoknak. Három óra alatt két feladatsort kell megoldaniuk – az első feladatlapra 45 percet, a másodikra 135 percet kapnak. 

Ilyen lesz az első feladatlap középszinten 

A középszintű matekérettségi első feladatrészében 10-12 rövid feladatot kell megoldaniuk. Ezek a feladatok alapfogalmakra, definíciókra és egyszerű összefüggésekre kérdeznek rá. A feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítás vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. A 45 perc lejárta után a felügyelő tanárok beszedik a feladatlapokat. Ebben a feladatrészben maximum 30 pontot lehet szerezni. 

Ilyen pedig a második feladatrész 

A második vizsgarészben maximum 70 pontot lehet elérni. Ez a feladatlap további további két részből áll. Az A részben három, egyenként 9-14 pontos feladatot kell megoldani. Ezek több részkérdésből állnak. A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választani és megoldani – az értékelés során is csak az vizsgázó által választott két feladatot veszik figyelembe. Ezek összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak. 

A középszintű matekérettségi a következő témaköröket érinti: 

  • Gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok 20% 
  •  Számelmélet, algebra 25% 
  •  Függvények, az analízis elemei 15% 
  • Geometria, koordinátageometria, trigonometria 25% 
  • Valószínűség-számítás, statisztika 15% 

A feladatok megoldásához függvénytáblázat (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhatnak a diákok. Ezekről a vizsgázóknak maguknak kell gondoskodni, és fontos, hogy az érettségi alatt nem cserélgethetik az eszközöket egymás között. 

Három hiba, amit sokan elkövetnek a matekérettségin

Összeszedtük, mik a leggyakoribb hibák a matekérettségin.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.