Ma reggel kilenc órától a közép- és emelt szintű matekérettségivel folytatódnak a 2020-as tavaszi érettségi vizsgák. Minden fontos információt összegyűjtöttünk a feladatsorokról, az írásbeli után pedig jövünk a nem hivatalos megoldásokkal.
Mutatjuk a középszintű matekérettségi és az emelt szintű feladatlap hivatalos megoldását
Közzétettük a középszintű matekérettségi összes feladatának nem hivatalos megoldását
A középszintű matekérettségi megoldására 180 percük lesz a diákoknak. Három óra alatt két feladatsort kell megoldaniuk – az első feladatlapra 45 percet, a másodikra 135 percet kapnak.
Ilyen lesz az első feladatlap középszinten
A középszintű matekérettségi első feladatrészében 10-12 rövid feladatot kell megoldaniuk. Ezek a feladatok alapfogalmakra, definíciókra és egyszerű összefüggésekre kérdeznek rá. A feladatlapban előfordulhat néhány igaz-hamis állítás vagy egyszerű feleletválasztós feladat is, de a feladatok többsége nyílt végű. A 45 perc lejárta után a felügyelő tanárok beszedik a feladatlapokat. Ebben a feladatrészben maximum 30 pontot lehet szerezni.
Ilyen pedig a második feladatrész
A második vizsgarészben maximum 70 pontot lehet elérni. Ez a feladatlap további további két részből áll. Az A részben három, egyenként 9-14 pontos feladatot kell megoldani. Ezek több részkérdésből állnak. A II. B rész három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz, amelyből kettőt kell választani és megoldani – az értékelés során is csak az vizsgázó által választott két feladatot veszik figyelembe. Ezek összetett feladatok, általában több témakört is érintenek és több részkérdésből állnak.
A középszintű matekérettségi a következő témaköröket érinti:
A feladatok megoldásához függvénytáblázat (egyidejűleg akár többfélét is), szöveges adatok tárolására és megjelenítésére nem alkalmas zsebszámológépet, körzőt, vonalzót, szögmérőt használhatnak a diákok. Ezekről a vizsgázóknak maguknak kell gondoskodni, és fontos, hogy az érettségi alatt nem cserélgethetik az eszközöket egymás között.
Három hiba, amit sokan elkövetnek a matekérettségin
Összeszedtük, mik a leggyakoribb hibák a matekérettségin.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
