"Emelt szinten olyan feladat is volt, amit már nem vettünk az órákon"

A magyarból emelt szinten érettségiző diákok azt mondták az Eduline-nak, hogy több olyan témakör is szerepelt a feladatsorban, amit a járványhelyzet miatt már nem tudtak átvenni az órákon, vagyis "új írókkal és művekkel" találkoztak a vizsgán.

  • Eduline

Így kellett megoldani a középszintű magyarérettségit - itt a hivatalos megoldás

Emelt szinten érettségiztetek magyarból? Mutatjuk a hivatalos megoldókulcsot

Mi Radnótinál hagytuk abba a tanulást, Márait már nem vettük, ezért meglepődtem mikor a feladatok között a Halotti beszéd szerepelt tőle - mesélte Dóra, a Kecskeméti Bányai Júlia Gimnázium végzőse. Ennek ellenére azt mondta, összességében nehezebb feladatlapra számított:

ha jól megnéztük a szóbeli témaköröket, akkor nem volt nehéz.

Szerinte sok mindent ki lehetett következtetni, megfoghatóak voltak a kérdések, és nem kellett elvont dolgokra figyelni. Réka azonban, a Békéscsabai Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium érettségizője már máshogy látja a mai vizsgát. Szerinte a korábbiakhoz képest nehezebb volt a vizsga. De azt ő is kiemelte, hogy az elmaradt faktok és a fokozott helyzet miatt sok 12. évvégi anyag kimaradt.

A Halotti beszédhez kapcsolódó régies szavakat szinte esélytelen volt felismerni szövegkörnyezet nélkül

- mondta Réka, aki szerint a versfelismerés is nehéz volt.

Az emelt szintű magyarérettségi feladatlapja hasonlóan a középszintűhöz két vizsgarészből állt. Az első feladatlap egy szövegértési és nyelvi-irodalmi műveltségi feladatsorból állt, a második pedig szövegalkotási feladatokból. Ahogyan azt a megkérdezett diákok említették, a szövegértés résznél Márai Sándor Halotti beszédje szerepelt.

A második részben két különböző témáról szóló és műfajú szöveget kellett megírni. Egy műértelmező szöveget 400-800 szóban, és egy reflektáló szöveget 150-450 szóban. A műelemzés Szabó Lőrinc Májusi orgonaszag című verséhez kapcsolódott, a reflektálás pedig a mesék szerepére fókuszált.

A magyarérettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

2020-as magyarérettségi: feladatok és megoldások elsőként nálunk!

Ma a magyarral indul az idei érettségi időszak. Kövessetek minket a legfontosabb információkért és szaktanári véleményekért. Ma is folyamatosan tudósítunk a nap eseményeiről, és ahogy már megszoktattátok, délután jövünk az idei középszintű érettségi szaktanár által kidolgozott, nem hivatalos megoldásával. A magyar nyelv és irodalom érettségi nap szakmai támogatását, köszönjük a PTE Kultúratudományi, Pedagógusképző és Vidékfejlesztési Karának.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Már most 33 fokos sok tanterem, a szabályozás a hideget kezeli, a hőséget nem

Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.

Nem száz százalékban kapnák vissza az önkormányzatok az iskolákat – sem a tankerületeket, sem a Klebelsberg Központot nem akarja beszántani a kormány

Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.

Egyértelműsítette Lannert Judit: nem lesznek iskolabezárások a kistelepüléseken, pedig soha nem született még ilyen kevés gyerek

Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.