Milyen szabályok vonatkoznak azokra, akik külföldről érkeznek az érettségikre?

Jövő héten kezdődik a 2020-as tavaszi érettségi időszak, ami a koronavírus miatt idén a megszokottól eltérően, szigorú egészségügyi szabályok mellett fog zajlani. Mi vár azokra a diákokra, akik külföldről érkeznek majd megírni a vizsgákat? Milyen dokumentumok bemutatásával léphetik át az államhatárt? Itt megnézhetitek.

  • Eduline

A magyar hatóságok mindent elkövetnek, hogy a külföldről érkező vizsgázók átléphessék az államhatárt és részt vehessenek a vizsgákon. Az érettségizőket arra kérik, hogy a határátlépés során legyen náluk az érettségi vizsgára szóló behívó és – amennyiben Magyarországon járnak középiskolába – a magyarországi diákigazolványuk. A vizsgabehívót a vizsgázó vizsgajelentkezését fogadó intézmény küldi meg részükre, amennyiben ilyen nem áll rendelkezésre, keressék meg ebből a célból az adott intézményt, ahol a vizsgára jelentkeztek. Az elektronikusan megkapott vizsgabehívó egyszerű nyomtatása elegendő – olvasható az Oktatási Hivatal oldalán.

Ahogy arról korábban már beszámoltunk, az érettségi céljából érkezőknek nem kell 14 napos karanténba vonulniuk. Szálláshelyek kijelölésére sem kerül sor, a kollégiumokat azonban megnyitják, hogy fogadni tudják a tanulókat. Azokat, akik eleve kollégisták, arra kérik, hogy a saját kollégiumuknál érdeklődjenek szálláshely kapcsán, aki pedig nem kollégista, szabad választása szerint kereshet szálláshelyet. Kiemelték, hogy erre nem csak a megnyitott kollégiumokban, hanem például barátoknál, ismerősöknél is van lehetőség.

Arról, hogy országonként milyen specifikus intézkedések vonatkoznak a határátlépőkre itt olvashattok részletesebben.

Gulyás Gergely: Május 4-én biztosan elindul az érettségi

Minden adott, jöhetnek a vizsgák.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.