Nem mindenkinek jelent automatikusan plusz pontot az emelt szintű érettségi. De mikor jár 50 többletpont érte? Fontos infók a pontszámításhoz.
Arról már korábban írtunk nektek, hogy miért kaphattok a felvételi eljárásban többletpontokat, de most kifejezetten az emelt szintű érettségiért kapható pontokra térünk ki részletesebben. Abban az esetben, ha a koronavírus miatti iskolai szünet, távoktatás nem változtat a pontszámítási szabályokon, akkor a következőképp számolhattok:
Az emelt szintű érettségiért abban az esetben kaphatjátok meg az 50 plusz pontot, ha legalább 45%-ot elértetek a vizsgán, ami azt jelenti, hogy hiába fogadják el a felvételin magát az érettségi bizonyítványt, mint teljesített követelményt, ha 45 százalék alatt teljesítetek, nem kaphatjátok meg a plusz pontokat.
Kikötés még, hogy csak akkor jár nektek a plusz 50 pont, ha annak a vizsgának az eredményéből kerülnek kiszámításra az érettségi pontjaitok.
Abban az esteben, ha nem éritek el a 45%-ot, akkor sem kell kétségbe esnetek, ettől még bekerülhettek a kiszemelt szakra. Hogy mik a lehetőségeitek, arról már korábban írtunk nektek egy részletes cikket.
Tippek az utolsó hétre: ezeket kell átnézni a matekérettségi előtt
Hamarosan elérkezik a pillanat, amikor a végzős diákoknak túl kell esniük életük első nagy vizsgahelyzetén, és meg kell írniuk az érettségi vizsgákat. Most a Studium Generale (SG) matematika szekciójának vezetője adott tanácsokat, miket érdemes összeszednetek az érettségi előtt.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
