Ezeket a feltételeket kell teljesíteni, hogy pluszpontot érjen az emelt szintű érettségi

Nem mindenkinek jelent automatikusan plusz pontot az emelt szintű érettségi. De mikor jár 50 többletpont érte? Fontos infók a pontszámításhoz.

  • Eduline

Arról már korábban írtunk nektek, hogy miért kaphattok a felvételi eljárásban többletpontokat, de most kifejezetten az emelt szintű érettségiért kapható pontokra térünk ki részletesebben. Abban az esetben, ha a koronavírus miatti iskolai szünet, távoktatás nem változtat a pontszámítási szabályokon, akkor a következőképp számolhattok:

Az emelt szintű érettségiért abban az esetben kaphatjátok meg az 50 plusz pontot, ha legalább 45%-ot elértetek a vizsgán, ami azt jelenti, hogy hiába fogadják el a felvételin magát az érettségi bizonyítványt, mint teljesített követelményt, ha 45 százalék alatt teljesítetek, nem kaphatjátok meg a plusz pontokat.

Kikötés még, hogy csak akkor jár nektek a plusz 50 pont, ha annak a vizsgának az eredményéből kerülnek kiszámításra az érettségi pontjaitok.

Abban az esteben, ha nem éritek el a 45%-ot, akkor sem kell kétségbe esnetek, ettől még bekerülhettek a kiszemelt szakra. Hogy mik a lehetőségeitek, arról már korábban írtunk nektek egy részletes cikket.

Tippek az utolsó hétre: ezeket kell átnézni a matekérettségi előtt

Hamarosan elérkezik a pillanat, amikor a végzős diákoknak túl kell esniük életük első nagy vizsgahelyzetén, és meg kell írniuk az érettségi vizsgákat. Most a Studium Generale (SG) matematika szekciójának vezetője adott tanácsokat, miket érdemes összeszednetek az érettségi előtt.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.