Maruzsa Zoltán: Ha a járvány indokolja, mozgatják az érettségi időpontját
Érettségi lesz, a kormány kijelölte a vizsgák időpontját, de ha a járványügyi szempontok indokolják, annak "mozgatásáról" a szükséges döntést meghozza a kabinet - erről Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár beszélt a kormany.hu oldalon hétfőn közzétett videóban.
Eduline/MTI
A kormány korábban azt közölte, hogy idén a diákok csak írásbeli érettségit tesznek, amelyeknek első napja május 4-e lesz. Az időpont kitűzése után néhány nappal viszont az is kiderült, hogy Magyarországon akkor tetőzhet a járvány, Orbán Viktor és Müller Cecília tisztifőorvos is május 3-át mondott.
Az érettségi és a szakmai vizsgák megszervezése a folyamatosan változó járványügyi helyzetben komoly kihívás valamennyiünk számára. Legyen szó a tanulókról, a pedagógusokról, a szülőkről vagy éppen a közigazgatásban dolgozókról - fogalmazott az államtitkár, hangsúlyozva: csak együtt sikerülhet.
Hozzátette: az érettségi lehető legbiztonságosabb megszervezésének kitalálták a módját, ezért tartanak csak írásbeli vizsgákat, és mindenkinek biztosítják a szükséges védőfelszerelést. Erről a kormány a döntését meghozta, és kijelölte a vizsgák időpontját.
Amennyiben a járványügyi szempontok az időpont "mozgatását" indokolják, a szükséges döntést meg fogják hozni - mondta Maruzsa Zoltán.
Maruzsa Zoltán terroristának nevezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) tagjait, ezért most öt szakszervezet is bocsánatkérést követel a köznevelési államtitkártól.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
