Érettségi 12 százalék felett - idén így javíthattok az írásbeli eredményeiteken

Mi történik azokkal, akiknek nem sikerül az írásbeli? Hogyan lehet javítani egy bukásközeli dolgozaton? Itt vannak a részletek.

  • Eduline

Az alapszabály nem változott: ha a vizsgatárgy vizsgája több vizsgarészből áll, minden vizsgarészből legalább tizenkettő százalékot kell teljesítenetek ahhoz, hogy a vizsgatárgyból a teljesített százalékérték alapján legalább elégséges osztályzatot kaphassatok. Ha valakinek nem sikerült olyan jól az írásbeli, szóbeli vizsgával javíthattatok, ez azonban most változik. Ugyanis alapszabályként csak írásbelik lesznek idén.

Mi történik azokkal, akiknek nem sikerül az írásbeli?

Eddig a középszintű matekérettségit kivéve majdnem minden tantárgyhoz alapvetően tartozott egy szóbeli vizsga, a matek különleges besorolás alá tartozott. Ugyanis a középszintű matematika vizsga esetén, ha az írásbeli teljesítményetek elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, a vizsgatárgy részletes követelményeiben meghatározott módon szóbeli vizsgát tehettetek. A jelenlegi szabályok szerint ez idén nem csak a mateknál lesz így.

A most megjelent rendelet szövege szerint bármely vizsgatárgyból tett középszintű írásbeli vizsga esetén, ha az írásbeli teljesítményetek elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, szóbeli vizsgát tehettek. Így ha legalább tizenkét százalékot elértek, javíthattok egy extra szóbelivel a kettesért.

Ha szeretnétek megtudni, pontosan mikor lesznek 2020-ban a vizsgák, itt az összes dátumot megtaláljátok. Itt pedig arról olvashattok részletesebben, hol és milyen esetekben tarthatnak - a fent említett bukásközeli állapotokon kívül - szóbeli vizsgákat.

Kik szóbelizhetnek az érettségin? Vannak kivételek

Megjelentek a részletes szabályok az érettségi vizsgákkal kapcsolatban. Mutatjuk, mik vonatkoznak a szóbelire.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.