Felvételi szabályok: minden, amit a felsőoktatási szakképzésekről tudni kell

Felsőoktatási szakképzésre jelentkeztetek az idei felvételin? Összeszedtük, milyen pontszámítási szabályokra számíthattok ezeken a képzéseken.

  • Eduline

Az alap és osztatlan képzésektől eltérően a felsőoktatási szakképzéseken 240 a minimumponthatár, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen adható többletpontok nélkül) már akár be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai - amelyek véglegesek várhatóan 2020. július 23-án lesznek - persze ezt a számot meghaladhatják, az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében.

Ha felsőoktatási szakképzésre jelentkeznétek, akkor jó, ha tudjátok, hogy ezeken a szakokon a felvételi összpontszámot a Felvi információi háromféleképpen lehet kiszámítani: a tanulmányi pontok kétszerezésével plusz a többletpontokkal, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával és a többletpontokkal, vagy az érettségi pontok kétszerezésével hozzáadva a megszerzett többletpontokat. Szerencsére ezek közül mindig a legelőnyösebb módon számolják majd ki a pontjaitokat.

Bár többletpontot ugyanúgy kaptok érte, a felsőoktatási szakképzéshez 2020-ban sem lesz kötelező az emelt szintű érettségi. Ugyanis a kötelező emelt szint csak azokra vonatkozik, akik alapképzésre és osztatlan mesterképzésre jelentkeznek. Tehát ha mégis tesztek ilyen vizsgát, akkor az erről szóló tanúsítványt vagy bizonyítvány legkésőbb 2020. július 9-ig kell majd feltöltenetek, csakúgy mint a többi olyan dokumentumot, amelyért pluszpontot kaphattok a felvételin.

Továbbtanuláshoz is jól jöhet

Bár diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után, így előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület alapképzésén szeretnétek továbbtanulni, többletpontokat kaphattok.

A 2020-as felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.

Sok szakon már most számolhattok ezekkel ponthatárokkal - mutatjuk az előzetes ponthatárokat

A felvételi időszakhoz szorosan hozzátartozik, hogy az érettségire készülő diákok - változó rendszerességgel ugyan -, de a felvételi pontjaikat számolgatják. De mennyi is az a bizonyos szükséges pontszám? Mutatjuk az előzetes ponthatárokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.