A szeptemberben induló képzések felvételizőinek hitelesíteniük is kell jelentkezésüket: erre a jelentkezési határidőt követően - amennyiben ezt még nem tettétek meg - 2020. február 20. éjfélig van lehetőségetek. De hogyan kell hitelesíteni Ügyfélkapu nélkül? Itt a válasz.
Hogyan hitelesíthetitek a jelentkezéseteket, ha nincs Ügyfélkapu-regisztrációtok?
Arról már írtunk korábban, hogy lehet-e ügyfélkapu regisztráció nélkül felvételizni, ezt itt nézhetitek meg. Ha nincs regisztrációtok, akkor az e-felvételi felületéről kinyomtathatjátok a hitelesítő adatlapot, alá kell írnotok, és postáznotok kell (Oktatási Hivatal, 1380 Budapest, Pf. 1190 címre és célszerű ajánlott küldeményként küldeni), így hitelesíthetitek a jelentkezéseteket.
A Felvi tájékoztatása szerint a beérkezett hitelesítő adatlapok feldolgozása néhány napot vesz igénybe. A feldolgozás eredményéről e-mailben kaptok tájékoztatást, de az e-felvételi rendszerében is nyomon követhetitek a jelentkezésetek státuszát.
A felvételiző jelentkezési szándéka a hitelesítés után válik érvényessé - írja a Felvi. Amennyiben a hitelesítés eredményéről a néhány napos átfutási időt követően nem kaptok e-mailt, illetve a felületen nem látjátok annak eredményét, abban az esetben mindenképpen vegyétek fel a kapcsolatot a Felvi ügyfélszolgálatával.
Statisztikák a felsőoktatásban: ennyien felvételiztek egyetemre az elmúlt években
Szombaton lejárt a felsőoktatási jelentkezési határidő, hamarosan kezdődik az izgalom, vajon kit hova vesznek majd fel. A ponthatárok kihirdetésére még várni kell, addig is érdemes átböngészni az elmúlt évek statisztikáit.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
