Szombaton lejárt a felsőoktatási jelentkezési határidő, hamarosan kezdődik az izgalom, vajon kit hova vesznek majd fel. A ponthatárok kihirdetésére még várni kell, addig is érdemes átböngészni az elmúlt évek statisztikáit.
A diagrammon láthatjátok a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek számát 2001-2019-ig.
2013-ban, a vizsgált évek alatt ebben az évben jelentkeztek a legkevesebben (95447-en) felsőoktatási intézményekbe, de ehhez képest magas a felvettek száma (72679-en). 2002 és 2004 között nagyjából stagnált a jelentkezők és a felvettek száma. A legtöbben (167371-en) 2004-ben jelentkeztek valamilyen egyetemre vagy főiskolára és ekkor volt a legmagasabb a felvettek száma is (109851).
Ami érdekes, hogy 2019-ben kevesebben (112034) jelentkeztek felsőoktatásba, mint 2014-ben (106175), de 2019-ben több (78900) diákot vettek fel, mint 2014-ben (74182).
Korábbi cikkekben írtunk már más felsőoktatási statisztikákról. Itt például megnézhetitek a top 10 egyetemi alap –és osztatlan szakot, itt pedig a top 10 mesterszakot.
Fontos számok a felvételiben: ezeket érdemes még átnézni a jelentkezés előtt
Hamarosan itt a jelentkezési határidő utolsó napja a 2020 felvételiben. Rengeteg dologra kell odafigyelni a jelentkezés során, szinte mindenhol láthattok számokat, amiknek nagy jelentősége lesz a felvételi későbbi részében vagy akár az egyetem alatt is. Most megnéztük, hogy melyik mit jelent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
