Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Szombaton lejárt a felsőoktatási jelentkezési határidő, hamarosan kezdődik az izgalom, vajon kit hova vesznek majd fel. A ponthatárok kihirdetésére még várni kell, addig is érdemes átböngészni az elmúlt évek statisztikáit.
A diagrammon láthatjátok a felsőoktatásba jelentkezők és felvettek számát 2001-2019-ig.

2013-ban, a vizsgált évek alatt ebben az évben jelentkeztek a legkevesebben (95447-en) felsőoktatási intézményekbe, de ehhez képest magas a felvettek száma (72679-en). 2002 és 2004 között nagyjából stagnált a jelentkezők és a felvettek száma. A legtöbben (167371-en) 2004-ben jelentkeztek valamilyen egyetemre vagy főiskolára és ekkor volt a legmagasabb a felvettek száma is (109851).
Ami érdekes, hogy 2019-ben kevesebben (112034) jelentkeztek felsőoktatásba, mint 2014-ben (106175), de 2019-ben több (78900) diákot vettek fel, mint 2014-ben (74182).
Korábbi cikkekben írtunk már más felsőoktatási statisztikákról. Itt például megnézhetitek a top 10 egyetemi alap –és osztatlan szakot, itt pedig a top 10 mesterszakot.
Fontos számok a felvételiben: ezeket érdemes még átnézni a jelentkezés előtt
Hamarosan itt a jelentkezési határidő utolsó napja a 2020 felvételiben. Rengeteg dologra kell odafigyelni a jelentkezés során, szinte mindenhol láthattok számokat, amiknek nagy jelentősége lesz a felvételi későbbi részében vagy akár az egyetem alatt is. Most megnéztük, hogy melyik mit jelent.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.