Mesterképzésre jelentkeztek? Ezt a szabályt kötelező ismernetek

Nemcsak az alap-, osztatlan és felsőoktatási szakképzésre felvételizőknek kell február 15-éig meghozniuk a döntésüket, és jelentkezniük valamelyik egyetem, főiskola képzésére. A mesterszakos felvételizőknek is eddig a napig kell benyújtaniuk a jelentkezésüket. Azonban nem mindegy, hogy milyen szakról érkeztek egy-egy mesterképzésre.

  • Eduline

Adott mesterszakra jelentkezésetek nagy részben függ attól, hogy milyen alapszakról érkeztek, vagyis, hogy milyen oklevelet szereztetek a mesterképzést megelőzően. Ugyanis nem minden oklevelet (valamint az adott alapszakon szerzett krediteket) fogadnak el egyformán előzményként.

Ha olyan oklevéllel jelentkeztek, ami nem teljes kreditértékével számítható be, azt a megjelölt egyetem, főiskola kreditelismerési eljárásban vizsgálja meg, hogy ezek közül mennyi kredit ismerhető el az új képzésen. Ha csak a minimálisan előírt kreditszámnak feleltek meg, akkor bár még bekerülhettek a megjelölt képzésre, de a kreditszám különbözetét a mesterképzés első két félévében meg kell szereznetek.

Ha pedig egyáltalán nem ismerhetők el az alaképzésen megszerzett kreditjeitek a mesterképzéshez, akkor nem is kerülhettek be az adott képzésre. Azt, hogy az egyes mesterszakokon milyen korábbi tanulmányok számíthatók be pontosan, ebben a táblázatban nézhetitek meg.

A mesterképzésekre vonatkozó pontszámítási szabályokról itt olvashattok, a 2020-as felvételiről szóló cikkeinket pedig itt olvashatjátok.

Hány pontra lesz szükségetek, hogy bekerüljetek a 10 legnépszerűbb mesterszak egyikére?

Egyre jobban közeleg a felsőoktatási felvételi jelentkezési határideje, már csak 3 napotok maradt, hogy eldöntsétek mit és hol szeretnétek tanulni.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.