Érettségizők, figyelem! Ma még jelentkezhettek az ingyenes próbaérettségire

Elkezdenétek a felkészülést és gyakorolnátok a májusi időszak előtt? Ma még jelentkezhettek az idei próbaérettségire. Mutatjuk a pontos részleteket.

  • Eduline

Mi az a próbaérettségi?

A Studium Generale, a Budapesti Corvinus Egyetem hivatalos előkészítője már évek óta rendez próbaérettségit, aminek a lényege, hogy a vizsga előtt állók éles vizsgaszituációban, erre az alkalomra összeállított érettségi dolgozatokkal készülhetnek a nagy napra.

A feladatsorok kijavítását követően lehetőséget biztosítanak számotokra, hogy személyesen tegyétek fel kérdéseiteket egy konzultációs napon - írják a szervezők. Így nem maradnak megválaszoltalan kérdések sem.

Milyen tárgyakból vizsgázhattok?

Idén is három tantárgyól lesz lehetőségetek próbaérettségit írni: matematikából, történelemből és közgazdaságtanból. Fontos, hogy mindhárom tárgyból közép- és emelt szinten is szerveznek vizsgát, úgyhogy választhattok, milyen szinten próbáljátok ki magatokat. Ha több tárgyból is próbára tennétek a tudásotokat, egy nap akár két próbaérettségit is írhattok a délelőtti, illetve a délutáni sávban.

Hol vizsgázhattok?

A 2020-as próbaérettségit hat helyszínen szervezik meg: Budapest, Szeged, Székesfehérvár, Debrecen, Kecskemét és Győr közül választhattok.

Hol kell jelentkezni?

Az esemény ingyenes, azonban a jelentkezés regisztrációhoz kötött, így nincs más dolgotok, mint kitölteni a következő űrlapot 2020. február 12. (szerda) 23:59-ig, és február 15-én szombaton elmenni a kijelölt helyre.

A jelentkezési űrlapot itt találjátok. Az esemény Facebook-oldalán pedig még több infót találhattok a próbaérettségi menetéről, ha pedig kérdésetek van, akkor a szervezőknek a [email protected] címre írhattok.

Felvételi szabályok: tényleg kell emelt szintű érettségi a sikeres felvételihez idén?

Tényleg elsődleges szempont az idei felvételi sikeréhez az, hogy legyen emelt szintű érettségitek? Fontos kérdésre válaszolunk a jelentkezési határidő előtt pár nappal.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.