Hamarosan lejár a felvételi határidő, a már most rendelkezésre álló dokumentumaitokat pedig fel kell töltenetek a rendszerbe. De mi van akkor, ha még nem szereztetek nyelvvizsga-bizonyítványt, de tervezitek? A február 15-e után megszerzett nyelvvizsga, beleszámít az majd az eredménybe? Mutatjuk a szabályokat.
Általánosságban elmondható, hogy a jelentkezés benyújtásakor csak azokat az eredményeket szükséges feltüntetnetek, amelyekhez már rendelkeztek igazoló dokumentummal. A később megszerzendő eredményekre vonatkozóan információt nem kell rögzítenetek, hiszen nem ismert, hogy valóban sikeres lesz-e pl. egy, a jelentkezési határidő utánra tervezett nyelvvizsga.
A 2003. január 1. után Magyarországon szerzett államilag elismert nyelvvizsgák, továbbá a külföldi, de már honosított nyelvvizsgák esetében az eredményt igazoló dokumentumot már nem szükséges benyújtani a felsőoktatási felvételi eljárás során, hanem elegendő ennek adatait rögzíteni - hívja fel a figyelmet a Felvi.
Természetesen a jelentkezési határidőt követően megszerzett nyelvvizsga adatai a felvételi eljárás során majd az ügyintézési időszakban pótolható, legkésőbb 2020. július 9-ig. Szerencsére ezek az eredmények a pontszámítás során ugyanúgy figyelembe vehetők. Úgyhogy nem kell izgulnotok, ha még nincs de terveztek nyelvvizsgáni vagy egyéb pluszpontot érő dolgot csinálni.
Fontos azonban tudni, hogy nyelvvizsga-bizonyítványok kiállításának ideje 60 nap, tehát ahhoz, hogy a fenti határidőig a bizonyítványt megkapjátok, és rögzíteni is tudjátok a nyelvvizsga adatait az E-felvételiben, legkésőbb 2020. május elején le kell tenni a nyelvvizsgát. Persze vannak olyan nyelvvizsgaközpontok, ahol a felvételi időszak alatt rövidebb idő alatt javítanak, a bizonyítvány kiállítása sajnos ebben az esetben is hosszabb. Mielőtt nyelvvizsgára jelentkeztek, ezért érdemes már az elején megkérdezni, hogy sikeres vizsga esetén mikor számíthattok a bizonyítványra.
Ha még nem döntöttétek el, hol és milyen vizsgát tesztek, akkor ebben a cikkben adunk egy kis segítséget.
Felvételi szabályok: tényleg kell emelt szintű érettségi a sikeres felvételihez idén?
Tényleg elsődleges szempont az idei felvételi sikeréhez az, hogy legyen emelt szintű érettségitek? Fontos kérdésre válaszolunk a jelentkezési határidő előtt pár nappal.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
