Így kaphattok pluszpontokat a korábbi okleveletekért a 2020-as felvételin

Éppen a többletpontjaitokat számolgatjátok? Kíváncsiak vagytok, hány pont jár a 2020-as felvételin a felsőoktatási szakképzés elvégzéséért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Idén végzem el a felsőoktatási szakképzést azon a főiskolán, ahol tovább szeretnék tanulni alapszakon. Hány pluszpontra számthatok?

A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után – ha azonos képzési területre szeretnétek továbbtanulni – az alábbiak szerint kaphattok többletpont:

jeles záróvizsga-eredmény alapján 32 többletpont,

jó záróvizsga-eredmény alapján 20 többletpont,

közepes záróvizsga-eredmény alapján 10 többletpont.

Elégséges záróvizsga-eredmény után többletpont nem jár - emeli ki a felvételi tájékoztató.

A felvételi tájékoztató arra is kitér, mivel a többletpont a felsőoktatási szakképzésben letett záróvizsga minősítésétől függ, amelyet a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartalmaz, így erre vonatkozóan külön igazolást kell benyújtanotok (pl. a leckekönyv záróvizsga-eredményt tartalmazó oldalát, intézményi igazolást).

Felvételi 2020: kaphatnak pluszpontokat a tartós vagy krónikus beteg jelentkezők?

Tartós betegség, például cukorbetegség vagy ételallergia miatt is lehet többletpontot kapni az egyetemi felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.