Éppen a többletpontjaitokat számolgatjátok? Kíváncsiak vagytok, hány pont jár a 2020-as felvételin a felsőoktatási szakképzés elvégzéséért? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.
Idén végzem el a felsőoktatási szakképzést azon a főiskolán, ahol tovább szeretnék tanulni alapszakon. Hány pluszpontra számthatok?
A felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után – ha azonos képzési területre szeretnétek továbbtanulni – az alábbiak szerint kaphattok többletpont:
jeles záróvizsga-eredmény alapján 32 többletpont,
jó záróvizsga-eredmény alapján 20 többletpont,közepes záróvizsga-eredmény alapján 10 többletpont.Elégséges záróvizsga-eredmény után többletpont nem jár - emeli ki a felvételi tájékoztató.
A felvételi tájékoztató arra is kitér, mivel a többletpont a felsőoktatási szakképzésben letett záróvizsga minősítésétől függ, amelyet a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem tartalmaz, így erre vonatkozóan külön igazolást kell benyújtanotok (pl. a leckekönyv záróvizsga-eredményt tartalmazó oldalát, intézményi igazolást).
Felvételi 2020: kaphatnak pluszpontokat a tartós vagy krónikus beteg jelentkezők?
Tartós betegség, például cukorbetegség vagy ételallergia miatt is lehet többletpontot kapni az egyetemi felvételin? Fontos kérdésre válaszolunk.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
