A tanárképzés két formában, osztatlan képzésben és felsőfokú végzettségi szintű oklevéllel már rendelkezőknek mesterképzésben folyik. De mit jelent pontosan az osztatlan képzés? Mennyi ideig kell egyetemre járni? Összeszedtük a legfontosabb szabályokat az osztatlan tanári képzésről.
Ahogy már írtuk kétféleképp tanulhattok tanárképzésen, ha már szereztetek egy felsőfokú végzettséget az osztatlan tanári szaknak megfelelő szakterületen, akkor az osztatlan tanárképzésen az annak megfelelő tanári szakok közül kell választanotok. Erről itt olvashattok bővebben.
De mi is az az osztatlan tanárképzés? Meddig tart a képzés?
A tanári szakképzettség osztatlan, kétszakos képzésben szerezhető. A tanárszakok egy részének két formája jött létre: a 4+1 éves általános iskolai tanárképzés és az 5+1 éves középiskolai tanárképzés, melyben a plusz egy év az összefüggő iskolai szakmai gyakorlat.
Ha szakpárban tanultok, akkor az előrehaladás érdekében a képzés első három évében legalább 150 kreditet kell összegyűjtenetek, arányos elosztásban.
Miből áll a páylaalkalmassági vizsga?
A pályaalkalmassági vizsgálat célja, hogy a személyes motivációitokról, habitusotokról, kommunikációs készségeitekről és a pedagógiai elképzeléseitekről szerezzenek információkat.
A vizsga kötelező eleme az előzetesen elküldött motivációs levél alapján beszélgetés a karrierterveitekről, illetve arról, hogy miért szeretnétek tanárnak tanulni. Illetve a vizsga része lesz vagy egy pedagógiai témájú szöveg alapján egy konkrét nevelési helyzet értelmezése, véleményezése, vagy beszélgetés egy szabadon választott pedagógiai jellegű olvasmányról, a nevelési szempontok kiemelésével.
Az alkalmassági vizsga második elemeként meghatározott beszámoló időtartama jelentkezőnként 15-20 perc. Az alkalmassági vizsgára külön közzétett szakirodalomból készülni nem kell. Az alkalmassági vizsgára egy helyen, a jelentkezési sorrendetek első jelentkezési helyén kerül sor. Fontos, hogy ennek eredménye valamennyi további osztatlan tanári jelentkezésre érvényes.
Általános iskolai vagy középiskolai tanár leszek? Dönthetek?
Amennyiben az adott tanári szakképzettségből van általános iskolai és középiskolai tanárképzés is, akkor a közös három éves alapozó szakasz végén kell eldöntenetek, hogy a két tanári szakképzettség mindegyikét általános iskolai tanárszakként, vagy középiskolai tanárszakként, vagy egyet általános iskolai és egyet középiskolai tanárszakként szeretnétek elvégezni. Tehát ezen szakképzettségek esetén, jelentkezni csak a (10 féléves) általános iskolai szakképzettségre lehet - írja a felvételi tájékoztató.
Művészeti tanár is lehetek?
A művészeti tanárszakokon érettségit követően egyszakos osztatlan képzésben vagy a nem tanári mesterképzéssel, illetve osztatlan képzéssel párhuzamosan, vagy művészeti nem tanári mesterképzést követően mesterképzésben szerezhető tanári oklevél. Erről bővebben itt olvashattok.
És mi a helyzet a szakmai tanárképzéssel?
A szakmai tanárképzés a műszaki, az agrár, a közgazdasági szakképzés számára képez elméleti tárgyakat oktató tanárokat. Ezeken a szakmai tanárszakokon osztott 4 féléves képzésben, a mesterképzési ciklusban vagy osztatlan 4+1 éves képzésben szervezhető meg a tanárképzés. Erről bővebben itt olvashattok.
Művészeti képzésre jelentkeztek? Ilyen vizsgákra számíthattok 2020-ban
A 2020-as felvételin csak az vehető fel, alapképzésre, osztatlan képzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Azonban ez alól kivétel, ha valaki olyan szakra jelentkezik, ahol a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján kell megállapítani. Ez milyen képzéseket takar?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
