Nincs annyi pontotok, hogy bekerüljetek valamelyik alap- vagy osztatlan szakra, de szívesen járnátok egyetemre? Ezekkel a kétéves képzésekkel akkor is tanulhattok felsőoktatási intézményben, ha a minimumponthatár alatt vagytok. Most összegyűjtöttünk nektek minden infót a felsőoktatási szakképzésről.
Mi az a felsőoktatási szakképzés?
A felsőoktatási szakképzések olyan kétéves képzések, amelyeket egyetemek és főiskolák indítanak. Az elvégéséért diplomát nem kaptok, de oklevelet igen. A szaklistában az "F" betű jelzi ezeket a képzéseket.
Hol jelentkezhettek ezekre a képzésekre?
Ugyanúgy az E-felvételi rendszeren kell leadnotok a jelentkezést – február 15-ig –, mintha rendes egyetemi vagy főiskolai képzésre jelentkeznétek.
Milyenek a ponthatárok?
Az alap és osztatlan képzésektől eltérően a felsőoktatási szakképzéseken 240 a minimumponthatár, vagyis ennyi ponttal (az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt) már akár be is kerülhettek a kiválasztott szakokra. A konkrét szakok ponthatárai - amelyek véglegesek 2020. július 23-án lesznek - persze ezt a számot meghaladhatják, az intézmények által megadott kapacitásszám és a jelentkezők számának függvényében.
Milyenek a pontszámítási szabályok?
A felvételi összpontszámot a tanulmányi pontok kétszerezésével, vagy a tanulmányi pontok és az érettségi pontok összeadásával, vagy az érettségi pontok kétszerezésével számolják. Szerencsére ezek közül mindig a számotokra legelőnyösebbet veszik figyelembe. Az így megállapított pontokhoz mindhárom esetben hozzáadják a többletpontokat. Arról, hogy miért kaphattok pluszpontokat, itt olvashattok részletesebben.
Melyik két érettségi eredményét számítják be?
Jelenleg a felsőoktatási intézmények nem határozták meg, hogy mely érettségi vizsgatárgyakból kell érettségi pontot számolni, ezért a pontszámításkor a két legjobban sikerült érettségitek eredményét veszik majd figyelembe.
A felsőoktatási szakképzéshez is követelmény az emelt szintű érettségi?
Az alapképzésre és osztatlan mesterképzésre való jelentkezéssel ellentétben a felsőoktatási szakképzésekhez nem követelmény, hogy legalább egy tárgyból emelt szinten érettségizzetek. Bár többletpontot ugyanúgy kaptok érte, ezért az erről szóló tanúsítványt vagy bizonyítvány legkésőbb 2020. július 9-ig kell majd feltöltenetek, csakúgy mint a többi olyan dokumentumot, amelyért pluszpontot kaphattok a felvételin.
Milyen előnyei vannak ezeknek a képzéseknek?
A felsőoktatási szakképzés nagy előnye, hogy elvégzése után több út van: a megszerzett képesítéssel be lehet lépni a munkaerőpiacra, illetve jelentkezni lehet alap- vagy osztatlan képzésekre, ahol többletpontot ér a korábban megszerzett tudásotok. A jeles záróvizsga eredmény alapján ugyanis 32, a jó záróvizsgáért 20, a közepes eredményért pedig 10 többletpontot kaphattok, ha később a szakiránynak megfelelően tanultok tovább.
A 2020-as felvételiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Hány képzést jelölhettek meg ingyen és kiknek kell fizetni a felvételiért? Minden infó egy helyen
Kiknek kell fizetniük az idei felvételiért? Hány helyet lehet ingyenesen megjelölni és mi számít egy jelentkezési helynek? Fontos kérdésre válaszolunk a 2020-as felvételivel kapcsolatban.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
