Milyen dokumentumokat pótolhattok a felvételi hiánypótlási időszakában? Itt vannak a legfontosabb infók a dokumentumokról.
Az E-felvételi jelentkezéskor fel kell tölteni valamennyi, a jelentkezéshez szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumot - írja a felvételi tájékoztató. Ebben a cikkben összeszedtük, a legfontosabb dokumentumokat, amiket már február közepéig fel kell töltenetek.
Az ezt követően megszerzett dokumentumokat legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok. Ha külföldön érettségiztek, valamint szereztek oklevelet akkor a hiánypótlást ettől eltérő határidővel, de legfeljebb a besorolási döntést megelőző 8. napig, azaz 2020. július 15-ig tehetitek majd meg.
A hitelesítési határidőt követően kezdődik meg az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. Amennyiben ennek során megállapítják, hogy a felvételi jelentkezési kérelmet hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, azaz 2020. június 25-ig felszólítást kaptok majd a hiányok pótlására.
Persze nem minden dokumentum hiánya esetén kaptok hiánypótlási felhívást: ilyen például a többletpontra jogosító igazolás. Mivel minden jelentkező egyénileg dönthet arról, hogy a lehetőségek közül milyen dokumentumok figyelembevételével kívánja a pontszámítást, ezért ennek alapján kell figyelnetek az ahhoz szükséges dokumentumok beküldésére.
Ennyi többletpont jár hátrányos helyzetért a 2020-as felvételin
Kik kaphatnak többletpontot hátrányos helyzet miatt és hány éves korig? Milyen igazolásra van szükség? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
