Milyen dokumentumokat pótolhattok a felvételi hiánypótlási időszakában? Itt vannak a legfontosabb infók a dokumentumokról.
Az E-felvételi jelentkezéskor fel kell tölteni valamennyi, a jelentkezéshez szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumot - írja a felvételi tájékoztató. Ebben a cikkben összeszedtük, a legfontosabb dokumentumokat, amiket már február közepéig fel kell töltenetek.
Az ezt követően megszerzett dokumentumokat legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok. Ha külföldön érettségiztek, valamint szereztek oklevelet akkor a hiánypótlást ettől eltérő határidővel, de legfeljebb a besorolási döntést megelőző 8. napig, azaz 2020. július 15-ig tehetitek majd meg.
A hitelesítési határidőt követően kezdődik meg az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. Amennyiben ennek során megállapítják, hogy a felvételi jelentkezési kérelmet hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, azaz 2020. június 25-ig felszólítást kaptok majd a hiányok pótlására.
Persze nem minden dokumentum hiánya esetén kaptok hiánypótlási felhívást: ilyen például a többletpontra jogosító igazolás. Mivel minden jelentkező egyénileg dönthet arról, hogy a lehetőségek közül milyen dokumentumok figyelembevételével kívánja a pontszámítást, ezért ennek alapján kell figyelnetek az ahhoz szükséges dokumentumok beküldésére.
Ennyi többletpont jár hátrányos helyzetért a 2020-as felvételin
Kik kaphatnak többletpontot hátrányos helyzet miatt és hány éves korig? Milyen igazolásra van szükség? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
