Milyen dokumentumokat pótolhattok a felvételi hiánypótlási időszakában? Itt vannak a legfontosabb infók a dokumentumokról.
Az E-felvételi jelentkezéskor fel kell tölteni valamennyi, a jelentkezéshez szükséges és már rendelkezésre álló dokumentumot - írja a felvételi tájékoztató. Ebben a cikkben összeszedtük, a legfontosabb dokumentumokat, amiket már február közepéig fel kell töltenetek.
Az ezt követően megszerzett dokumentumokat legkésőbb 2020. július 9-ig pótolhatjátok. Ha külföldön érettségiztek, valamint szereztek oklevelet akkor a hiánypótlást ettől eltérő határidővel, de legfeljebb a besorolási döntést megelőző 8. napig, azaz 2020. július 15-ig tehetitek majd meg.
A hitelesítési határidőt követően kezdődik meg az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. Amennyiben ennek során megállapítják, hogy a felvételi jelentkezési kérelmet hiányosan nyújtottátok be, legkésőbb a besorolási döntés határnapját megelőző 28. napig, azaz 2020. június 25-ig felszólítást kaptok majd a hiányok pótlására.
Persze nem minden dokumentum hiánya esetén kaptok hiánypótlási felhívást: ilyen például a többletpontra jogosító igazolás. Mivel minden jelentkező egyénileg dönthet arról, hogy a lehetőségek közül milyen dokumentumok figyelembevételével kívánja a pontszámítást, ezért ennek alapján kell figyelnetek az ahhoz szükséges dokumentumok beküldésére.
Ennyi többletpont jár hátrányos helyzetért a 2020-as felvételin
Kik kaphatnak többletpontot hátrányos helyzet miatt és hány éves korig? Milyen igazolásra van szükség? Itt vannak a tudnivalók.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.
Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.
A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.
Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.
@eduline.hu Mennyiből tud ma megélni egy egyetemista? #penzugyitudatossag #szponzoralttartalom #raiffeisen #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Két évvel meghosszabbította a kormány azt az átmeneti lehetőséget, amely alapján bizonyos sportszakmai végzettséggel rendelkező szakemberek is taníthatnak testnevelést, ha az iskola megfelelő végzettségű és szakképzettségű pedagógussal nem tudja megszervezni a mindennapos testnevelést.
Elsőként az alsó tagozatos osztályokat indítanák el, és terveik között szerepel a másik két bezárt iskola újranyitása is.
A kormány hivatalosan visszavonta a Pázmány Campus beruházásának kiemelt státuszát. Pikó András, Józsefváros polgármestere szerint ezzel biztossá vált, hogy a beruházás az eredetileg tervezett formájában nem valósul meg.
