Hány képzést jelölhettek meg ingyen és kiknek kell fizetni a felvételiért? Minden infó egy helyen

Kiknek kell fizetniük az idei felvételiért? Hány helyet lehet ingyenesen megjelölni és mi számít egy jelentkezési helynek? Fontos kérdésre válaszolunk a 2020-as felvételivel kapcsolatban.

  • Eduline

A felvételi során ingyenesen három, összesen pedig hat képzésre lehet jelentkezni és megjelölhető mind a hat képzés állami ösztöndíjas és önköltséges formája is.

Ez mit jelent?

Amennyiben ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelölitek – azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el –, akkor ezt ugyan két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, ám az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül.

Azoban meg kell határoznotok a kiválasztott képzések, illetve formák sorrendjét, ugyanis egy jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig az általa megjelöltek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri, vagy meghaladja a felvételi ponthatárt - írja az Oktatási Hivatal.

Természetesen az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek nem feltétlenül kell követniük egymást a jelentkező által a jelentkezéskor felállított sorrendben - írja a felvételi tájékoztató.

Ha mégis többet jelölnétek meg

A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni. Az esetleges kiegészítő eljárási díj befizetésének határideje pedig a felvételi jelentkezési határidő, vagyis 2020. február 15.

Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor ezeket érdemes már az eljárás megkezdése előtt kideríteni. Ebben a cikkben összeszedtük, miért és mennyit kell még fizetnetek a felvételiért.

Felvételizők bajban: újabb oldalak, amik segíthetnek a döntésben

Idén felvételiztek és kérdésetek van a választott képzésetekkel kapcsolatban? Jó hírünk van: 2020 januárjától elérhetővé vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Mutatjuk a részleteket.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Minisztérium a csömöri iskolaigazgató kinevezéséről: Lannert Judit nem gondolta meg magát, a tankerület kommunikált félre

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium szerint Lannert Judit nem változtatta meg a csömöri iskola igazgatójának kinevezéséről szóló korábbi döntését. A tárca lapunknak azt írta, egyetlen miniszteri döntés született Bátovszky János megbízásáról, a félreértést pedig a Dunakeszi Tankerületi Központ hibás kommunikációja okozta. A minisztérium azt is elárulta, miért hosszabbították meg egy évvel az igazgató megbízását.