Kiknek kell fizetniük az idei felvételiért? Hány helyet lehet ingyenesen megjelölni és mi számít egy jelentkezési helynek? Fontos kérdésre válaszolunk a 2020-as felvételivel kapcsolatban.
A felvételi során ingyenesen három, összesen pedig hat képzésre lehet jelentkezni és megjelölhető mind a hat képzés állami ösztöndíjas és önköltséges formája is.
Ez mit jelent?
Amennyiben ugyanannak a jelentkezési helynek az állami ösztöndíjas és önköltséges formáját is megjelölitek – azaz megegyezik az intézmény, a kar, a szak, a képzési szint, a munkarend, a képzési hely és nyelv, csak a finanszírozási forma tér el –, akkor ezt ugyan két sorban kell feltüntetni a jelentkezéskor, ám az eljárási díj szempontjából ez egy jelentkezési helynek minősül.
Azoban meg kell határoznotok a kiválasztott képzések, illetve formák sorrendjét, ugyanis egy jelentkező csak egy helyre vehető fel, mégpedig az általa megjelöltek közül az első olyanra, amelynél a pontszáma eléri, vagy meghaladja a felvételi ponthatárt - írja az Oktatási Hivatal.
Természetesen az egymáshoz tartozó állami ösztöndíjas és önköltséges képzéseknek nem feltétlenül kell követniük egymást a jelentkező által a jelentkezéskor felállított sorrendben - írja a felvételi tájékoztató.
Ha mégis többet jelölnétek meg
A további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni. Az esetleges kiegészítő eljárási díj befizetésének határideje pedig a felvételi jelentkezési határidő, vagyis 2020. február 15.
Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor ezeket érdemes már az eljárás megkezdése előtt kideríteni. Ebben a cikkben összeszedtük, miért és mennyit kell még fizetnetek a felvételiért.
Felvételizők bajban: újabb oldalak, amik segíthetnek a döntésben
Idén felvételiztek és kérdésetek van a választott képzésetekkel kapcsolatban? Jó hírünk van: 2020 januárjától elérhetővé vált a Diplomás Pályakövetési Rendszer Frissdiplomás és Aktív hallgatói kutatása. Mutatjuk a részleteket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
