Kik kaphatnak többletpontot hátrányos helyzet miatt és hány éves korig? Milyen igazolásra van szükség? Itt vannak a tudnivalók.
Hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár a 25 évnél fiatalabb jelentkezőknek minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve, ha gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot.
Azok kaphatnak többletpontot, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, és ez alapján - a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával egyidejűleg vagy később, külön döntésben - a település jegyzője vagy a gyámhatóság megállapítja, hogy a jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetről való döntést mindkét esetben kérelmezni kell, és a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamban kell fennállnia.
A hátrányos helyzetet akkor állapítják meg, ha alacsony a szülők iskolai végzettsége vagy foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él a jelentkező. Halmozottan hátrányos helyzetű, akinek esetében ezek közül legalább kettő fennáll, továbbá az, akit nevelésbe vettek vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.
Fontos, hogy a jogosultságot a jegyző vagy a gyámhatóság igazolásával, illetve határozatával kell igazolni. A hátrányos helyzetnek a felvételi tájékoztató megjelenése és 2020. július 9. közötti időszakban fenn kell állnia - olvasható a tájékoztatóban.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok, a többletpontok teljes listáját pedig itt találjátok.
Ezt tanulhatjátok a legnépszerűbb képzéseken: infók és szakleírások
Kíváncsiak vagytok, melyik képzések voltak a legnépszerűbbek tavaly? Az elmúlt hetekben a top 5-ös lista képzéseinek részleteit dolgoztuk fel, ezeket nézhetitek meg most összegyűjtve.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
