Ennyi többletpont jár hátrányos helyzetért a 2020-as felvételin

Kik kaphatnak többletpontot hátrányos helyzet miatt és hány éves korig? Milyen igazolásra van szükség? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

Hátrányos helyzet miatt 40 többletpont jár a 25 évnél fiatalabb jelentkezőknek minden alapképzési szakon, osztatlan mesterképzésen, illetve felsőoktatási szakképzésen, kivéve, ha gyakorlati vizsga alapján számítják a felvételi pontszámot.

Azok kaphatnak többletpontot, akik rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosultak, és ez alapján - a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság megállapításával egyidejűleg vagy később, külön döntésben - a település jegyzője vagy a gyámhatóság megállapítja, hogy a jelentkező hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű. A hátrányos helyzetről való döntést mindkét esetben kérelmezni kell, és a gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultsággal egyező időtartamban kell fennállnia.

A hátrányos helyzetet akkor állapítják meg, ha alacsony a szülők iskolai végzettsége vagy foglalkoztatottsága, vagy elégtelen lakókörnyezetben, illetve lakáskörülmények között él a jelentkező. Halmozottan hátrányos helyzetű, akinek esetében ezek közül legalább kettő fennáll, továbbá az, akit nevelésbe vettek vagy azt követően utógondozói ellátásban részesül és tanulói vagy hallgatói jogviszonyban áll.

Fontos, hogy a jogosultságot a jegyző vagy a gyámhatóság igazolásával, illetve határozatával kell igazolni. A hátrányos helyzetnek a felvételi tájékoztató megjelenése és 2020. július 9. közötti időszakban fenn kell állnia - olvasható a tájékoztatóban.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt olvashatjátok, a többletpontok teljes listáját pedig itt találjátok.

Ezt tanulhatjátok a legnépszerűbb képzéseken: infók és szakleírások

Kíváncsiak vagytok, melyik képzések voltak a legnépszerűbbek tavaly? Az elmúlt hetekben a top 5-ös lista képzéseinek részleteit dolgoztuk fel, ezeket nézhetitek meg most összegyűjtve.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.