Hamarosan itt a keresztféléves felvételi utolsó nagy állomása: jönnek a ponthatárok. De mi történik, ha túl kevesen jelentkeztek egy meghirdetett szakra? Előfordulhat, hogy nem indul el? Fontos kérdésére válaszolunk.
Ahogy már korábban is írtuk, várhatóan január 23-án hirdetik ki a keresztféléves ponthatárokat, a háttérben pedig már zajlik a beküldött dokumentumok, módosító kérelmek feldolgozása.
Az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében ún. besorolási döntést hoz, az erről szóló határozat elérhetőségéről pedig e-mailben értesítenek majd benneteket legkésőbb 2020. január 25-ig. A besorolási határozat szintén az E-felvételi felületéről tölthető le. A besorolási döntésben megállapítják, hogy – a felvételi jelentkezési kérelmében megjelölt és rangsorolt képzések közül – mely szak esetében értétek el a felvételhez szükséges ponthatárt.
Ponthatár alatti felvételi összpontszámmal senki nem vehető fel, viszont a ponthatárt elért jelentkezőt fel kell venni, kivéve, ha a jelentkezési sorrendjében előrébb megjelölt helyre már felvételt nyert, vagy ha a felsőoktatási intézmény a meghirdetett szakot nem indítja el.
Mikor nem idnul el egy meghirdetett szak?
Erre akkor kerülhet sor, ha az adott képzésen a felvétel alapvető feltételeit teljesítő, azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező jelentkezők száma nem éri el a tájékoztatóban megadott minimális szakos kapacitást. Hol tudjátok megnézni, mi a minimum?
A meghirdetett szakok mellett minden képzésnél van egy olyan oszlop, ahol az "irányszámokat" nézhetitek meg. A megjelölt számnál kevesebben jelentkeztek, vagy kevesebben érték el a ponthatárt, akkor az intézmény dönthet úgy, hogy nem indítja el a szakot.
Tehát előfordulhat, hogy egyes jelentkezési helyeken a meghirdetés ellenére sem indul új évfolyam. Ennek oka lehet a megfelelően felkészült jelentkezők hiánya, az oktatáshoz szükséges, a felvétel alapvető feltételeit teljesítő minimális létszámnál kevesebb jelentkező.
Külföldön tanulnátok tovább? Minden infó a határidőkről és a jelentkezésről
Meddig lehet jelentkezni a különböző országok egyetemeire, főiskoláira, milyen dokumentumokra lesz szükségetek, és mit lehet tudni a képzésekről? Összegyűjtöttük.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Hajnali ébredés, tesi a nulladik órában, összevont órák tömege: sok gyerek elutasítóvá vált a mozgással szemben, és egyesek meg is utalták a kötelező mindennapos testnevelést. A Szülői Hang Facebook-csoportjában megkérdeztük az iskolás diákok szüleit, hogy mi a véleményük a heti öt óra testnevelésről.
Az Európa Tanács szerint továbbra is súlyos problémát jelent a roma közösségek kirekesztettsége Magyarországon. A friss jelentés szerint a támogatások gyakran szimbolikus programokra korlátozódnak, miközben valódi iskolai integrációra, átláthatóbb népszámlálási adatokra, és nem utolsó sorban, több kisebbségi nyelvű tankönyvre és pedagógusra lenne szükség.
Helyettesítő tanár végzett kísérletet egy nagykátai általános iskola kémiaóráján, amikor kezében felrobbant a kémcső. Az első padban ülő diák ruhája lángra kapott, a fiút súlyos égési sérülésekkel szállították kórházba.
Soron kívüli krízistanácsadási lehetőséget biztosítanak azoknak a BME-s hallgatóknak, akik érintettjei az eszkalálódó közel-keleti háborús helyzetnek.
2025-ben átlépte bruttóban a diplomások átlagkeresete az 1 millió forintot.
Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. Többen az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki.
Úgy gondolják, az oktatási rendszerünk egyik legnagyobb hibája a kormányzati szinten lévő kompetenciahiány.
