Felvételi pontszámítás: milyen természettudományos tárgyak számítanak?

A középiskolai eredményekből pontokat számolnak a felvételin. De milyen természettudományos tárgyak érdemjegyeit kell beleszámolni a felvételi pontokba? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Mi számít természettudományos tárgynak?

Természettudományos tárgynak a következő tantárgyak tekinthetők: a biológia, a fizika, a kémia, a földrajz (a földünk és környezetünk), természetismeret és a természettudomány tantárgyak. Jelentkezéskor egy vagy két különböző természettudományos tantárgy eredménye adható meg.

Hogyan kell kiszámolni a pontokat?

A pontszámítási szabály értelmében egy - legalább két évig tanult - választott természettudományos tantárgy utolsó két tanult év végi eredményeit kell megadni, vagy pedig két különböző, egyenként legalább egy évig tanult természettudományos tantárgy utolsó tanult év végi eredményeit.

Ez gyakorlatban annyit tesz, hogy ha legalább két évig tanultatok fizikát és annak az utolsó két évi érdemjegye 3-asés 4-es, de egy-egy évig tanultatok biológiát és kémiát, amire 4-est és 5-öst kaptatok, akkor úgy is dönthettek, hogy a biológia és a kémia jegyeteket viszitek, mert úgy magasabb pontot kaphattok.

Abban az esetben, ha a fent felsorolt természettudományos tantárgyak közül nincs kettő, amelyet legalább egy tanéven keresztül, vagy nincs egy, amelyet legalább két tanéven keresztül tanultatok, a középiskolának az Oktatási Hivatalnál kérelmeznie kell annak megállapítását, hogy a pedagógiai programjában és helyi tantervében szereplő tantárgyaknak a középiskola által kiállított bizonyítványokban szereplő eredményei közül melyek azok, amelyek természettudományos tantárgyakból elért eredményeknek minősülnek.

Ennek megfelelően jelentkezéskor a középiskolai tantárgyak eredményeire vonatkozó táblázatban vagy egy választott természettudományos tantárgy szerepel és annak utolsó előtti és utolsó tanult évének év végi eredménye jelenti a tanulmányi pontok számításának részét - vagy pedig két különböző választott természettudományos tantárgyat kell beírni és ebben az esetben a két tárgy utolsó tanult év végi eredménye jelenti a tanulmányi pontok számításának részét.

Többletpontok a felvételin: ez a legfontosabb szabály

Többletpontot sokféle jogcímen lehet kapni, ugyanakkor a 2020-as felvételin is maximum 100 pontot szerezhettek ilyen módon. Akkor is, ha ennél többre lennétek jogosultak.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.