Ennyibe kerül a 2020-as felvételi: kiknek és mennyit kell fizetnie a jelentkezésért?

Idén felvételiztek egyetemre vagy főiskolára? Akkor ezeket érdemes már az eljárás megkezdése előtt kideríteni. Összeszedtük, mennyit kell fizetni a felvételiért.

  • Eduline

Felvételi eljárási díj

A felsőoktatási felvételi eljárás alapvetően díjmentes, ha három jelentkezési helyet jelöltök meg. Azonban a további jelentkezési helyek számától függően kiegészítő eljárási díjat kell fizetnetek, az Oktatási Hivatal számlaszámára banki átutalással, vagy bankkártyás fizetéssel - áll a felvételi tájékoztatóban.

A három képzés megjelölése után a további jelentkezési helyekért 2000-2000 Ft kiegészítő díjat kell fizetni.

Ha nem fizetitek be, súlyos következményei is lehetnek, ugyais, ha a kiegészítő eljárási díjat részben vagy egyáltalán nem egyenlítitek ki, úgy a tartozás összegének megfelelő számú jelentkezési helyet (a 2020. február 15-i állapot szerint) törölnek a jelentkezéseitek közül.

Külön eljárási díj

A felsőoktatási intézmények, amennyiben pályaalkalmassági, gyakorlati, illetve mesterképzésben felvételi vizsgát tartanak, ezért külön eljárási díjat kérhetnek, amelyet a felsőoktatási intézményhez kell befizetni. A befizetés módjáról, határidejéről az érintett intézménytől kap tájékoztatást (általában a vizsgabehívóban). 2020-ban átlagosan 4000 forintot kell fizetni vizsgánként.

Erről bővebben ebben a táblázatban olvashattok.

Ha érettségi is kell

Ahogy arról már korábban írtunk, az érettségiért is van, akinek fizetni kell (például, ha már nincs tanulói jogviszonyotok). A középszintű érettségi vizsgáért vizsgatárgyanként az adott évre érvényes minimálbér 15 százalékát - 2020-ban 24 ezer forintot -, az emelt szintű vizsgáért a minimálbér 25 százalékát - 2020-ban 40 ezer forintot - kell fizetnetek.

Ha kormányhivatalban jelentkeztek, a vizsgadíj befizetését igazoló dokumentumot mellékelni kell a jelentkezési laphoz. Arról, hogy pontosan kiknek kell fizetni, itt olvashattok el mindent.

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Kiknek és mennyit kell fizetni az érettségi vizsgáért? Itt vannak a tudnivalók

A középszintű érettségi vizsgáért 2020-ban 24 ezer forintot, az emelt szintűért 40 ezer forintot kell fizetnetek. Kiknek nem ingyenes a vizsga, és hogyan kell befizetni ezt az összeget?

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hez került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

„Nem varázsütésre lesz kevesebb teher a tanárokon és a diákokon” – Törley Katalin szerint ehhez új NAT kell

Hiába ígér változásokat az új oktatási miniszter, a tanárok és a diákok terheinek érdemi csökkentése nem történhet meg egyik napról a másikra – erről beszélt Törley Katalin, a Tanítanék Mozgalom képviselője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Szerinte a valódi változások előfeltétele egy új Nemzeti alaptanterv kidolgozása.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Megfélemlítés, lekezelés, tömeges bukások: évek óta nyilvánvalóak a problémák az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján

Néhány mondat után bukás, pluszban három tétel, ha valaki kimegy a mosdóba, flegma kérdések és gúnyolódás a hallgatókkal - ilyen és ehhez hasonló esetek történtek idén és az elmúlt években az ELTE ÁJK polgári jogi záróvizsgáján két tanárnál. A végzős diákok csoportja kezdeményezte, hogy az egyetemi vezetés foglalkozzon a panaszokkal. A dékán szerint a polgári jogi záróvizsga nehéz, de arra nyitott, hogy HÖK-delegáltak megfigyelőként részt vegyenek rajta.

Aránytalanul stresszesek és pillanatnyi teljesítményt mérnek az iskolai felvételik Pilz Olivér szerint

Egyetlen vizsgaeredmény évekre befolyásolhatja a diákok továbbtanulási lehetőségeit, miközben a felkészülés és a számonkérés jelentős terhet ró a családokra is Pilz Olivér szerint. A Tanítanék Mozgalom alapítója szerint a jelenlegi érettségi és felvételi rendszer nemcsak túlzott stresszt okoz, de a társadalmi különbségeket is erősíti.