Arról már korábban sokszor írtunk, milyen dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezéshez. Most azt szedtük össze, milyen speciális papírokat, előfeltételeket határozhatnak meg az egyetemek felvételi feltételként. Itt a teljes lista.
Az alábbi dokumentumtípusok az ún. intézményspecifikus dokumentumok, amelyeket a felsőoktatási intézmények meghatározhatnak, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat:
Ha mesterképzésre jelentkeztek, akkor alapvető feltétel a felsőfokú végzettség megléte. A felsőfokú végzettségeket a felsőoktatási intézmények adott mesterképzésre való jelentkezéskor teljes kreditérték beszámításával (ebben az esetben nincs szükség kiegészítő tanulmányok folytatására), illetve további kreditek teljesítése mellett tudják elfogadni (azaz a kiegészítő tanulmányok teljesítése után).
Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amelyhez további krediteket kell szerezni, ezt és a szükséges kreditszámot a felsőoktatási intézmények az úgynevezett előzetes kreditelismerési eljárás során határozzák meg. Arról, hogy ezt kiknek kell elindítaniuk, az érintett felsőoktatási intézménynél tudtok érdeklődni.
A kreditelismerési eljárást már a felsőoktatási felvételi eljárás előtt célszerű írásban kezdeményezni a felsőoktatási intézménynél (az intézményi fejezetekben megadott módon és határidőre) - hívja fel a figyelmet a felvételi tájákoztató.
Ez azért kell, mert egyes képzésekre csak bizonyos munkakörökben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.
Egyes felsőoktatási intézmények (elő)alkalmassági vizsgákat tartanak, amelyek eredményéről igazolást adnak ki. Ezt az igazolást a felvételi eljárás során csatolni kell, hiánya esetén kizárhatnak titeket.
Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, a felsőoktatási intézmények tájékoztatnak benneteket, hogy azt hol szerezhetitek be.
Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.
Egyes felsőoktatási intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak a különböző szakmai tevékenységéért, eredményeiért. A szakmai tevékenységek közé tipikusan a következőket soroljuk: publikációs és kutatási tevékenységek, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.
A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.
Felvételizőknek: ezeket kell tudnotok a minimum- és az előzetes ponthatárokról
Tudjátok, hogy mi a különbség az előzetes- és a minimumponthatár között? Talán nem mindig egyértelmű a felvételi kapcsán, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek biztosan meg kell felelnetek, és melyek azok, amelyek nem mindenkire vonatkoznak. Mutatjuk a két típusú ponthatárra vonatkozó szabályokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
