Felvételi kisokos: milyen dokumentumokat kérhetnek az egyetemek?

Arról már korábban sokszor írtunk, milyen dokumentumokat kell feltöltenetek a jelentkezéshez. Most azt szedtük össze, milyen speciális papírokat, előfeltételeket határozhatnak meg az egyetemek felvételi feltételként. Itt a teljes lista.

  • Eduline

Az alábbi dokumentumtípusok az ún. intézményspecifikus dokumentumok, amelyeket a felsőoktatási intézmények meghatározhatnak, mint a jelentkezéshez csatolandó egyéb szükséges dokumentumokat:

  • Kreditelismerésről szóló határozat

Ha mesterképzésre jelentkeztek, akkor alapvető feltétel a felsőfokú végzettség megléte. A felsőfokú végzettségeket a felsőoktatási intézmények adott mesterképzésre való jelentkezéskor teljes kreditérték beszámításával (ebben az esetben nincs szükség kiegészítő tanulmányok folytatására), illetve további kreditek teljesítése mellett tudják elfogadni (azaz a kiegészítő tanulmányok teljesítése után).

Ha olyan oklevéllel rendelkeztek, amelyhez további krediteket kell szerezni, ezt és a szükséges kreditszámot a felsőoktatási intézmények az úgynevezett előzetes kreditelismerési eljárás során határozzák meg. Arról, hogy ezt kiknek kell elindítaniuk, az érintett felsőoktatási intézménynél tudtok érdeklődni.

A kreditelismerési eljárást már a felsőoktatási felvételi eljárás előtt célszerű írásban kezdeményezni a felsőoktatási intézménynél (az intézményi fejezetekben megadott módon és határidőre) - hívja fel a figyelmet a felvételi tájákoztató.

  • Betöltött munkakör igazolása

Ez azért kell, mert egyes képzésekre csak bizonyos munkakörökben megszerzett gyakorlat esetén lehet jelentkezni, illetve felmentést kérni az alkalmassági vizsga alól.

  • Alkalmassági vizsgáról szóló igazolás

Egyes felsőoktatási intézmények (elő)alkalmassági vizsgákat tartanak, amelyek eredményéről igazolást adnak ki. Ezt az igazolást a felvételi eljárás során csatolni kell, hiánya esetén kizárhatnak titeket.

  • Orvosi igazolások

Amennyiben egészségügyi (orvosi) igazolás szükséges a jelentkezéshez, a felsőoktatási intézmények tájékoztatnak benneteket, hogy azt hol szerezhetitek be.

  • Önéletrajz, motivációs levél

Ez egy saját magatokról, legfontosabb adataitokról és tevékenységeitekről szóló beszámoló. Csak akkor kell beküldeni, ha azt az adott intézmény kifejezetten kéri. Ha kézzel írott vagy szakmai önéletrajzra van szükség, azt az intézmény külön jelzi.

  • Szakmai tevékenység igazolása

Egyes felsőoktatási intézmények mesterképzéseiken többletpontot számítanak a különböző szakmai tevékenységéért, eredményeiért. A szakmai tevékenységek közé tipikusan a következőket soroljuk: publikációs és kutatási tevékenységek, egyéb közéleti, közigazgatási, közszolgálati és szakmai tevékenységek és gyakorlatok, országos és nemzetközi szakmai versenyeken elért eredmények stb.

A 2020-as egyetemi, főiskolai felvételiről itt olvashatjátok cikkeinket.

Felvételizőknek: ezeket kell tudnotok a minimum- és az előzetes ponthatárokról

Tudjátok, hogy mi a különbség az előzetes- és a minimumponthatár között? Talán nem mindig egyértelmű a felvételi kapcsán, hogy melyek azok a követelmények, amelyeknek biztosan meg kell felelnetek, és melyek azok, amelyek nem mindenkire vonatkoznak. Mutatjuk a két típusú ponthatárra vonatkozó szabályokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.