Változik az angolérettségi követelménye 2020-tól. Közép- és emelt szinten is érinti a diákokat, itt vannak a részletek.
"Az angol nyelvi érettségi vizsgára is a 2017. január 1-től életbe lépő élő idegen nyelvre vonatkozó vizsgakövetelmények és vizsgaleírás lesz érvényes. Itt csak az angol nyelvre vonatkozó korábbi szabályzókhoz képest bekövetkező legfontosabb változásokra szeretnénk felhívni a figyelmet" - írja az Oktatási Hivatal.
Középszinten a vizsga az Európa Tanács skálája B1 szintjének felel majd meg - írják. A korábbi A2-B1 szinthez képest ez szintemelkedést jelent.
Továbbá a társalgás (első) feladat egy témát érint. A vizsgázónak ezzel kapcsolatos kérdésekre kell válaszolnia. Az önálló témakifejtés (harmadik) feladatban pedig a témát a hozzá tartozó irányító szempontok (és két kép) segítségével kell majd kifejteni. A vizsgaleírás szerint, amennyiben az irányító szempontok mellett a témakifejtéshez képek is szerepelnek, a képek száma csak kettő lehet.
Emelt szinten pedig a szóbeli vizsgakövetelményben a témakörök listája a gazdaság témakörével bővül, illetve a vita (második) feladatban új elem, hogy 3 irányító szempont segít majd titeket, amelyek szerepelnek az általatok húzott tétellapon.
A további részleteket az angolérettségiről az Oktatási Hivatal oldalán olvashatjátok.
Itt a friss lista: ezekből a tantárgyakból kell 2020-ban emelt szintű érettségit tenni
Nyilvánosságra hozta a 2020-as szakok és érettségi vizsgatárgyak, többletpontok listáját az Innovációs és Technológiai Minisztérium. Itt a teljes lista, a szabályok és kivételek.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
