Tovább öregszik a tanári kar: minden második pedagógus 50 év feletti a 2025/2026-os tanévben
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
Mire kaphattok többletpontokat a keresztféléves felvételin? Meddig kell feltöltenetek ezeket a dokumentumokat az E-felvételi rendszerébe? Mutatjuk a részleteket.
Az érettségi bizonyítványon kívül más dokumentumokat is feltölthettek a keresztféléves felvételihez a dokumentumpótlás határidejéig, vagyis 2020. január 9-ig. Érdemes utánajárnotok, hogy mire kaphattok pluszpontot, ugyanis a többletpontokat igazoló dokumentummásolatok benyújtása nem kötelező, ezért erre vonatkozóan – a magyarországi nyelvvizsga-bizonyítványok kivételével – az Oktatási Hivatal sem küld hiánypótlási felszólítást a jelentkezők számára. De miért kaphattok többletpontokat és ezeket hogyan tudjátok igazolni?
Nyelvtudás
A nyelvtudást államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal tudjátok igazolni. Az E-felvételi rendszerbe csak a 2003. január 1. előtt kiállított nyelvvizsga-dokumentumot kell feltölteni, az ezt követően kiállított nyelvvizsga-bizonyítványok esetében a jelentkezés során kötelezően megadott adatok – vagyis a nyelvvizsga nyelve, foka, típusa, bizonyítvány száma, anyakönyvi szám, bizonyítvány kiállításának dátuma – alapján történik a hitelesség ellenőrzés.
Fontos, hogy ha külön szóbeli és írásbeli nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeztek, azt külön sorban kell rögzítenek a rendszerben. A nyelvtudásért maximum 40 többletpontot kaphattok – a B2 (középfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért 28 többletpont, a C1 (felsőfokú) komplex államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványért pedig 40 többletpont. Ha több nyelvvizsga-bizonyítvánnyal rendelkeztek, akkor is maximum 40 pluszpontot kaphattok, illetve egy nyelvből kizárólag egy szinten vagytok jogosultak a többletpontra.
Tanulmányi és művészeti versenyeredmény
A művészeti és tanulmányi versenyeken, illetve a sportversenyeken szerzett eredményeitekért is jár többletpont. Ezekről itt olvashattok részletesebben.
Felsőoktatási szakképzés és záróvizsga-eredmény
Bár a felsőoktatási szakképzés elvégzéséért oklevelet kaptok, a többletpontok érvényesítéséhez a záróvizsga-eredményt is szükséges igazolni. Ez azért fontos, mert a záróvizsga-eredmény nem egyezik meg az oklevél minősítésével.
Ha a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél után azonos képzési terület szakjára jelentkeztek, akkor a jeles záróvizsga eredmény 32 többletpontot, a jó záróvizsga 20 többletpont, a közepes pedig 10 pluszpontot jelent a felvételi során.
Szakképesítés igazolása
A szakképesítés igazolására kizárólag az OKJ-bizonyítvány fogadható el. A felvételi során legfeljebb egy, 1993 után szerzett, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő 54-es vagy 55-ös szakmaszámú szakképesítésért kaphattok pluszpontot. Ez a szakiránynak megfelelő továbbtanulás esetén 32 többletpontot jelent. A részszakképesítések után nem kaptok pluszpontot.
Hátrányos helyzet, fogyatékosság, gyermekgondozás
A hátrányos helyzet igazolására a jegyző vagy az illetékes gyámhatóság igazolását, illetve határozatát fogadják el. A fogyatékosság, sajátos nevelési igény kizárólag részletes szakértői véleménnyel igazolható. Erről bővebben itt tudtok tájékozódni.
A gyermekgondozásért járó többletpontra való jogosultságot fizetés nélküli szabadság esetén a munkáltató által kiadott igazolással, csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozást segítő ellátás (GYES), gyermekgondozási díj (GYED), gyermeknevelési támogatás (GYET) és csecsemőgondozási díj esetén a támogatást folyósító szerv által kiállított igazolással vagy határozattal kell igazolni – olvasható a felvi.hu-n. Az elfogadható és nem elfogadható igazolásokat, dokumentumokat itt találjátok.
Felvételizők, figyelem! Nem mindenki kap levelet a hiánypótlásról
A hitelesítési határidőt követően megkezdődik az adatok és a csatolt dokumentumok feldolgozása. Mi a következő teendő? Kik kapnak hiánypótlási felszólítást, és meddig lehet pótolni a dokumentumokat?
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
A magyar felsőoktatásban részt vevő hallgatók több mint 40 százaléka küzd depresszióra utaló tünetekkel, a tinédzserek közel fele pedig folyamatosan online éli az életét.
A nyári szünet sok családnak nemcsak pihenést, hanem komoly anyagi terhet is jelenthet. Azoknál a gyerekeknél pedig, akik év közben az iskolában vagy az óvodában jutnak rendszeres meleg ételhez, a vakáció alatt különösen fontos a szünidei gyermekétkeztetés.
Különdíjakat és rangos helyezést is szereztek a magyar középiskolások az egyik legrangosabb nemzetközi tudományos versenyen, az amerikai ISEF innovációs világbajnokságon.
Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.
A jogi, közgazdasági, műszaki-informatikai és társadalomtudományi végzettségű szakemberek dominálnak a TISZA-kormány frissen kinevezett államtitkárai között – derül ki Magyar Péter bejegyzéséből, amelyben a ma kinevezett 55 államtitkár szakmai hátterét ismertette.
Teljes a csapat. Lannert Judit bejelentette az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium eddig hiányzó közoktatási államtitkárát is. A területet Kókayné Lányi Marietta vezeti majd, a közoktatási tartalomfejlesztésért felelős miniszteri biztos pedig Csapodi Csaba lesz.