Érettségi szabályok: több tízezer diák örülhet ennek a változásnak

A 2020. tavaszi vizsgaidőszaktól kezdve újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból is, és nem csak az őszi vizsgaidőszakban. Erre az előrehozott érettségi 2005-ös bevezetésétől 2013 őszéig volt lehetőség, a vizsgatípus pedig nagyon népszerű volt a diákok körében - így most sokan örülhetnek.

  • Eduline

Ahogy beszámoltunk róla, módosították az érettségi vizsga szabályairól szóló kormányrendeletet. A következő vizsgaidőszaktól újra lehet előrehozott érettségit tenni olyan tárgyakból, amelyek tanítása a 10. évfolyamban befejeződik, az azt követő őszi vagy az az utáni vizsgaidőszakokban. Ilyen a természettudományos tárgyak egy része, például a földrajz vagy a kémia.

Az elmúlt években csak tavasszal lehetett előrehozott érettségire jelentkezni, és akkor is csak informatikából és idegen nyelvekből, aminek valószínűleg sok tízezer diák nem örült.

Ugyanis már az előrehozott érettségi 2005-ös bevezetésekor négyezren választották ezt a vizsgát. A 2006-os tavaszi vizsgaidőszakban majdnem 14 ezren, 2007. május-júniusban 22 és fél ezren, 2008 tavaszán több mint 32 ezren, 2009 tavaszán 35 ezren, 2010 májusában és júniusában pedig 37 ezren tettek sikeres előrehozott érettségit, akár több tárgyból is. 2011, 2012 és 2013 tavaszán szintén 37-38 ezren vizsgáztak sikeresen a középiskolai tanulmányaik befejezése előtt. A 2013-as őszi érettségi időszakban, amikor utoljára lehetett a többi tárgyból is előrehozott vizsgát tenni, 9 és fél ezren tettek sikeres érettségit.

Aztán 2014 tavaszától szigorítottak a szabályokon: ettől kezdve csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehetett előrehozott érettségit tenni, és akkor is csak idegen nyelvekből és informatikából, a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző első vagy második tanévben, vagyis a 10. vagy a 11. osztályban. A 2014. október-novemberi vizsgaidőszakban jelentősen vissza is esett a vizsgák száma: középszinten 61 százalékkal, emelt szinten 31 százalékkal.

Annak, hogy most visszaáll a régi rend, főleg a természettudományos tárgyakból érettségizni tervezők örülhetnek. Az előrehozott vizsga előnye, hogy friss tudással vizsgázhattok azokból a tárgyakból, amelyeknek a 10. osztályban befejeződik az oktatása, és nem kell várnotok vele a 12. évfolyam végéig. Továbbá a rendes érettségi időszakban is egy tantárggyal kevesebből kell készülnötök.

Idegen nyelvekből továbbra is a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban tehettek előrehozott érettségit.

Érettségi 2020: így érdemes már most gyakorolni az írásbeli vizsgára

Van, amit nem lehet elég korán kezdeni, ilyen az érettségi felkészülés is. Most két módszert ajánlunk, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni, és mindent átnézni.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.