A 2020. tavaszi vizsgaidőszaktól kezdve újra lehet előrehozott érettségit tenni természettudományos tárgyakból is, és nem csak az őszi vizsgaidőszakban. Erre az előrehozott érettségi 2005-ös bevezetésétől 2013 őszéig volt lehetőség, a vizsgatípus pedig nagyon népszerű volt a diákok körében - így most sokan örülhetnek.
Ahogy beszámoltunk róla, módosították az érettségi vizsga szabályairól szóló kormányrendeletet. A következő vizsgaidőszaktól újra lehet előrehozott érettségit tenni olyan tárgyakból, amelyek tanítása a 10. évfolyamban befejeződik, az azt követő őszi vagy az az utáni vizsgaidőszakokban. Ilyen a természettudományos tárgyak egy része, például a földrajz vagy a kémia.
Az elmúlt években csak tavasszal lehetett előrehozott érettségire jelentkezni, és akkor is csak informatikából és idegen nyelvekből, aminek valószínűleg sok tízezer diák nem örült.
Ugyanis már az előrehozott érettségi 2005-ös bevezetésekor négyezren választották ezt a vizsgát. A 2006-os tavaszi vizsgaidőszakban majdnem 14 ezren, 2007. május-júniusban 22 és fél ezren, 2008 tavaszán több mint 32 ezren, 2009 tavaszán 35 ezren, 2010 májusában és júniusában pedig 37 ezren tettek sikeres előrehozott érettségit, akár több tárgyból is. 2011, 2012 és 2013 tavaszán szintén 37-38 ezren vizsgáztak sikeresen a középiskolai tanulmányaik befejezése előtt. A 2013-as őszi érettségi időszakban, amikor utoljára lehetett a többi tárgyból is előrehozott vizsgát tenni, 9 és fél ezren tettek sikeres érettségit.
Aztán 2014 tavaszától szigorítottak a szabályokon: ettől kezdve csak a május-júniusi vizsgaidőszakban lehetett előrehozott érettségit tenni, és akkor is csak idegen nyelvekből és informatikából, a középiskolai tanulmányok befejezését megelőző első vagy második tanévben, vagyis a 10. vagy a 11. osztályban. A 2014. október-novemberi vizsgaidőszakban jelentősen vissza is esett a vizsgák száma: középszinten 61 százalékkal, emelt szinten 31 százalékkal.
Annak, hogy most visszaáll a régi rend, főleg a természettudományos tárgyakból érettségizni tervezők örülhetnek. Az előrehozott vizsga előnye, hogy friss tudással vizsgázhattok azokból a tárgyakból, amelyeknek a 10. osztályban befejeződik az oktatása, és nem kell várnotok vele a 12. évfolyam végéig. Továbbá a rendes érettségi időszakban is egy tantárggyal kevesebből kell készülnötök.
Idegen nyelvekből továbbra is a középiskolai tanulmányok teljes befejezését megelőző első vagy második tanév vizsgaidőszakaiban tehettek előrehozott érettségit.
Érettségi 2020: így érdemes már most gyakorolni az írásbeli vizsgára
Van, amit nem lehet elég korán kezdeni, ilyen az érettségi felkészülés is. Most két módszert ajánlunk, hogy ne az utolsó pillanatban kelljen kapkodni, és mindent átnézni.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
