Felvételi 2020: ezekre a szakokra kerülhettek be emelt szintű érettségi nélkül

Van-e olyan szak, amelyen nem érvényes az emelt szintű érettségi követelménye? Itt vannak a tudnivalók.

  • Eduline

A 2020-as felvételin már csak az kerülhet be alap- és osztatlan képzésre, akinek van legalább egy emelt szintű érettségije.

Ugyanakkor, ha olyan szakra jelentkeztek, amelyen a felvételi összpontszámot kizárólag a gyakorlati vizsga alapján állapítják meg, nem kell teljesítenetek ezt a követelményt. Ilyen például az edző alapképzési szak, a művészet és művészetközvetítés képzési terület szakjai, illetve azok a kétszakos osztatlan tanár szakok, amelyeknél csak gyakorlati vizsga van.

A többi szakon az előfeltételt kiválthatjátok felsőoktatási felvételi szakmai vizsgával, ha az adott tárgyból a kétszintű érettségi bevezetése előtt vizsgáztatok, illetve ha egyes külföldi országokban kiállított érettségi bizonyítvánnyal rendelkeztek. A követelményt a bevizsgálási eljárás során emelt szintűként elismert külföldi érettségi vizsgatárggyal is kipipálhatjátok.

Ha diplomával, azaz felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkeztek, mentesülhettek az emelt szintű érettségi követelménye alól, de felvételi összpontszám csak akkor számolható az oklevélből, ha az adott szakon a felsőoktatási intézmény így dönt - ezért ennek külön kell utánajárnotok. Fontos, hogy a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevél nem számít felsőfokú végzettségnek, így azzal nem válthatjátok ki az emelt szintűt.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Milyen feltételekkel kerülhettek be egyetemre, főiskolára 2020-ban? Itt a teljes lista

Mit kell teljesítenetek a 2020-as felsőoktatási felvételin ahhoz, hogy bekerüljetek a kiválasztott szakra? Ezeknek a feltételeknek kell megfelelnetek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.