Külföldön tanulnátok tovább? Új ösztöndíjra pályázhattok

A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra olyanok jelentkezhetnek, akik külföldi egyetemen szeretnének tovább tanulni. A támogatás a felvételi vizsgát és a kiutazás költségeit fedezi. A határidő december 22.

  • Eduline

A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra olyanok jelentkezhetnek, akik a pályázati kiírásban megjelölt 66 külföldi egyetem egyikére, alap- vagy mesterszakra szeretnének felvételizni, és 17-23 év közöttiek. A támogatás a felvételi vizsgára való kiutazás, biztosítás, szállás, ott-tartózkodás és a felvételi vizsga költségét fedezi. Európán belül legfeljebb két napra kérhető szállás- és megélhetési költség, más ország esetében legfeljebb három napra.

Az Európai Unión belüli egyetemekre történő jelentkezés esetén legfeljebb 200 ezer forintot kaphattok, az Egyesült Királyságba 400 ezer forintos támogatást, távolabbi országokba történő jelentkezés esetén - mint például az Amerikai Egyesült Államok - 600 ezer forintot, Ausztráliába pedig 700 ezer forintot nyerhettek el. Az ösztöndíj keretösszege 18 millió forint. 

Egy jelentkező három felvételi eljárásra adhat be pályázatot, a vizsgának pedig 2019. december 1. és 2020. március 31. között kell történnie. A pályázatról itt olvashattok részletesen.

Külföldi továbbtanulás: dátumok és hasznos információk a jelentkezéshez

Ha külföldi egyetemre szeretnétek jelentkezni, érdemes több hetet szánni a szükséges dokumentumok összeállítására, a legtöbb egyetem ugyanis motivációs levelet és ajánlásokat is kér a felvételizőktől. A népszerű célországok közül a legkorábbi jelentkezési határidő január 15. Összegyűjtöttük a dátumokat és a jellemző dokumentumokat.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.