A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra olyanok jelentkezhetnek, akik külföldi egyetemen szeretnének tovább tanulni. A támogatás a felvételi vizsgát és a kiutazás költségeit fedezi. A határidő december 22.
A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra olyanok jelentkezhetnek, akik a pályázati kiírásban megjelölt 66 külföldi egyetem egyikére, alap- vagy mesterszakra szeretnének felvételizni, és 17-23 év közöttiek. A támogatás a felvételi vizsgára való kiutazás, biztosítás, szállás, ott-tartózkodás és a felvételi vizsga költségét fedezi. Európán belül legfeljebb két napra kérhető szállás- és megélhetési költség, más ország esetében legfeljebb három napra.
Az Európai Unión belüli egyetemekre történő jelentkezés esetén legfeljebb 200 ezer forintot kaphattok, az Egyesült Királyságba 400 ezer forintos támogatást, távolabbi országokba történő jelentkezés esetén - mint például az Amerikai Egyesült Államok - 600 ezer forintot, Ausztráliába pedig 700 ezer forintot nyerhettek el. Az ösztöndíj keretösszege 18 millió forint.
Egy jelentkező három felvételi eljárásra adhat be pályázatot, a vizsgának pedig 2019. december 1. és 2020. március 31. között kell történnie. A pályázatról itt olvashattok részletesen.
Külföldi továbbtanulás: dátumok és hasznos információk a jelentkezéshez
Ha külföldi egyetemre szeretnétek jelentkezni, érdemes több hetet szánni a szükséges dokumentumok összeállítására, a legtöbb egyetem ugyanis motivációs levelet és ajánlásokat is kér a felvételizőktől. A népszerű célországok közül a legkorábbi jelentkezési határidő január 15. Összegyűjtöttük a dátumokat és a jellemző dokumentumokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
