A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra olyanok jelentkezhetnek, akik külföldi egyetemen szeretnének tovább tanulni. A támogatás a felvételi vizsgát és a kiutazás költségeit fedezi. A határidő december 22.
A Stipendium Peregrinum ösztöndíjprogramra olyanok jelentkezhetnek, akik a pályázati kiírásban megjelölt 66 külföldi egyetem egyikére, alap- vagy mesterszakra szeretnének felvételizni, és 17-23 év közöttiek. A támogatás a felvételi vizsgára való kiutazás, biztosítás, szállás, ott-tartózkodás és a felvételi vizsga költségét fedezi. Európán belül legfeljebb két napra kérhető szállás- és megélhetési költség, más ország esetében legfeljebb három napra.
Az Európai Unión belüli egyetemekre történő jelentkezés esetén legfeljebb 200 ezer forintot kaphattok, az Egyesült Királyságba 400 ezer forintos támogatást, távolabbi országokba történő jelentkezés esetén - mint például az Amerikai Egyesült Államok - 600 ezer forintot, Ausztráliába pedig 700 ezer forintot nyerhettek el. Az ösztöndíj keretösszege 18 millió forint.
Egy jelentkező három felvételi eljárásra adhat be pályázatot, a vizsgának pedig 2019. december 1. és 2020. március 31. között kell történnie. A pályázatról itt olvashattok részletesen.
Külföldi továbbtanulás: dátumok és hasznos információk a jelentkezéshez
Ha külföldi egyetemre szeretnétek jelentkezni, érdemes több hetet szánni a szükséges dokumentumok összeállítására, a legtöbb egyetem ugyanis motivációs levelet és ajánlásokat is kér a felvételizőktől. A népszerű célországok közül a legkorábbi jelentkezési határidő január 15. Összegyűjtöttük a dátumokat és a jellemző dokumentumokat.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
