Így kerülhettek be egyetemre 2020-ban

Hány ponttal lehet bekerülni egyetemre, főiskolára a 2020-as felvételin? Mik a szabályai az alap-, mester- és felsőoktatási szakképzéseknek? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.

  • Eduline

Várhatóan 2020. január 23-án húzzák majd meg a keresztféléves felvételi ponthatárait, de milyen magas minimumponthatárra lehet számítani? Minden típusú képzésen meghatároztak egy bizonyos ponthatárt, de azért egyes szakok esetén lehetnek jóval magasabbak is. Ugyanis, ha adott egyetem, főiskola képzésére a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, a jelentkezők között rangsorolni kell, ennek megfelelően közelítheti a végleges ponthatár akár a maximális, 500 pontos határt is. 

Alapképzések

Az alap- és az osztatlan képzéseken 280 a minimális ponthatár. Azonban fontos tudni, hogy ebbe a ponthatárba nem minden számítható bele. A versenyeredmények, a hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás címen adható pontok nélkül kell, hogy a felvételizők elérjék ezt a pontot. Minden más, vagyis az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga és az OKJ-s végzettségért kapható többletpont pedig beszámítható.

Felsőoktatási szakképzések

A felsőoktatási szakképzéseken már eltérő a minimumponthatár, jelenleg 240 a limit, ezt pedig az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, ám más jogcímen kapható többletpontok nélkül kell elérni.

Mesterképzések

A mesterképzéseken már egészen más a felvételi pontozási rendszer. Az ilyen típusú képzések esetén 50 a minimumponthatár, maximum 100-at érhettek el. Ebből egységesen 10 pontot kaphattok esélyegyenlőség alapján: vagyis hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért ennyit kaphattok. A további szabályok eltérhetnek intézményenként.

Az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében besorolási döntést hoz majd, erről levelet kapnak majd a sikeres felvételizők legkésőbb 2020. január 25-ig. Ezt követi majd az úgynevezett felvételi döntés, amely már az adott intézménytől fog érkezni a felvett hallgatók számára, ebben már benne lesznek a beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendők is - írja a Felvi.

Hogyan tovább 2020-tól?

Mivel a legújabb kormányzati döntés szerint már nem kötelező a kötelező középfokú nyelvvizsga a 2020-as általános felvételi jelentkezéshez, így a felvételi követelmények a következőkre módosultak: jövőre az általános felvételin az kerülhet be egyetemre, főiskolára - az adott szaknak megfelelő ponthatárok elérése mellett -, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.

A minimumponthatár pedig továbbra is 280 pont marad ezeken a képzéseken. További jó hír, hogy már az első emelt szintű vizsgáért is járni fog az 50 pluszpont, abban az esetben, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, vagyis a minimumponthatárba ugyanúgy beszámítható lesz ez a pont is.

Felvételizők, figyelem! A felvételi követelmény és a pontszámításhoz előírt emelt szintű érettségi nem ugyanaz

Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Itt a lista, milyen vizsgát kell tennetek a különböző szakokon.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.