Hány ponttal lehet bekerülni egyetemre, főiskolára a 2020-as felvételin? Mik a szabályai az alap-, mester- és felsőoktatási szakképzéseknek? Itt vannak a legfontosabb tudnivalók.
Várhatóan 2020. január 23-án húzzák majd meg a keresztféléves felvételi ponthatárait, de milyen magas minimumponthatárra lehet számítani? Minden típusú képzésen meghatároztak egy bizonyos ponthatárt, de azért egyes szakok esetén lehetnek jóval magasabbak is. Ugyanis, ha adott egyetem, főiskola képzésére a felvehető kapacitásnál többen jelentkeznek, a jelentkezők között rangsorolni kell, ennek megfelelően közelítheti a végleges ponthatár akár a maximális, 500 pontos határt is.
Alapképzések
Az alap- és az osztatlan képzéseken 280 a minimális ponthatár. Azonban fontos tudni, hogy ebbe a ponthatárba nem minden számítható bele. A versenyeredmények, a hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás címen adható pontok nélkül kell, hogy a felvételizők elérjék ezt a pontot. Minden más, vagyis az emelt szintű érettségi, a nyelvvizsga és az OKJ-s végzettségért kapható többletpont pedig beszámítható.
Felsőoktatási szakképzések
A felsőoktatási szakképzéseken már eltérő a minimumponthatár, jelenleg 240 a limit, ezt pedig az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, ám más jogcímen kapható többletpontok nélkül kell elérni.
Mesterképzések
A mesterképzéseken már egészen más a felvételi pontozási rendszer. Az ilyen típusú képzések esetén 50 a minimumponthatár, maximum 100-at érhettek el. Ebből egységesen 10 pontot kaphattok esélyegyenlőség alapján: vagyis hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért ennyit kaphattok. A további szabályok eltérhetnek intézményenként.
Az Oktatási Hivatal minden jelentkező esetében besorolási döntést hoz majd, erről levelet kapnak majd a sikeres felvételizők legkésőbb 2020. január 25-ig. Ezt követi majd az úgynevezett felvételi döntés, amely már az adott intézménytől fog érkezni a felvett hallgatók számára, ebben már benne lesznek a beiratkozás helyéről, idejéről és az ezzel összefüggő teendők is - írja a Felvi.
Hogyan tovább 2020-tól?
Mivel a legújabb kormányzati döntés szerint már nem kötelező a kötelező középfokú nyelvvizsga a 2020-as általános felvételi jelentkezéshez, így a felvételi követelmények a következőkre módosultak: jövőre az általános felvételin az kerülhet be egyetemre, főiskolára - az adott szaknak megfelelő ponthatárok elérése mellett -, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tett, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik.
A minimumponthatár pedig továbbra is 280 pont marad ezeken a képzéseken. További jó hír, hogy már az első emelt szintű vizsgáért is járni fog az 50 pluszpont, abban az esetben, ha legalább 45 százalékos eredményt értek el, vagyis a minimumponthatárba ugyanúgy beszámítható lesz ez a pont is.
Felvételizők, figyelem! A felvételi követelmény és a pontszámításhoz előírt emelt szintű érettségi nem ugyanaz
Már egy ideje tény, hogy jövőre csak az vehető fel alapképzésre és osztatlan mesterképzésre, aki legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tesz, vagy felsőfokú végzettséget tanúsító oklevéllel rendelkezik. Itt a lista, milyen vizsgát kell tennetek a különböző szakokon.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
